Sokkoló lesz a tatai múzeum új kiállítása

Aki látta a Schindler listája című filmet, biztos nem tudta elfelejteni a piros ruhás lányt. A fekete-fehér film képsorain a halált még jobban kihangsúlyozó szürkeség üdítő színfoltja volt az alig pár képkockán fel-feltűnő piros kiskabátot viselő gyerek. Ami csak még tragikusabbá és elviselhetetlenebbé tette végül a kislány halálát. Ezt az érzést ragadja meg az a jelenleg is készülő tatai kiállítás, amit a Holokauszt 80. évfordulója alkalmából szerveznek Tatán. A Kuny Domokos múzeum új időszaki kiállításán emléket állítanak Tata valaha volt zsidó közösségének. A tárlat célja, hogy ennek a jelentős közösségnek bemutassa ma ismert történetét. 

Szűcs József múzeumpedagógus, a kiállítás szervezője a Kemma.hu-nak megmutatta a készülő tárlatot az egykori Zsinagóga épületében. A galérián pont különböző alakok sziluettjeit festették a falra. A fekete mellett élesen elkülönül két személy: a sárga és a piros alakok egy-egy ember életútját mesélik el. 

− A kiállításon nem csak a holokausztnak szerettünk volna emléket állítani, hanem a 18-19 századi tatai zsidóság életének is. Nem a tatai zsidóknak a tragédiáját, hanem az életét szerettük volna megeleveníteni. A falakon szereplő alakok egy történetet mesélnek el. A sárga fiú és a piros lány akár átlagos emberek is lehetnének, azonban ők zsidónak születtek, ez pedig az egész életüket meghatározta − kezdte a múzeumpedagógus. 

A párt még gyerekként ismerhetjük meg, majd felnőnek és találkoznak. Az esküvőjük, és a családalapításukat is végig követhetjük. Majd a családot szétválasztja a II. világháború zsidóüldözése, mindhárman táborba kerülnek. Talán az utolsó kép a legsokkolóbb, ahol már csak az apa sárga sziluettje szerepel. 

A kiállítás a tatai zsidó közösség életét mutatja be

− A koncentrációs táborokban a nők értéktelenebbek voltak a férfiaknál munkavégzésük, teherbírásuk miatt. Ráadásul, ha egy nőnek gyermeke is volt, akkor az még jobban lecsökkentette az értékét. Ezeknek a nőknek és a gyerekeknek csak nagyon kis része élte túl a megpróbáltatásokat. Míg az erősebb férfi, még ha testben és lélekben meg is törten, de túlélhette a munkatábort. Ez látható az utolsó falrészlet magányos sárga alakján is − magyarázta Szűcs József, aki hozzátette, hogy a falon kihelyezett táblákon a tatai zsidóság története is olvasható lesz. A kiállítás másik része a földszinten kap helyet, ahol a zsinagóga történetét szeretnék megmutatni. 

− Megpróbáljuk megidézni a valamikori épület belsejét. Korabeli rajzok segítségével újra építettük a tóraszekrényt is, illetve megmutatjuk a zsinagógában zajló átalakításokat is. Az emeleten pedig egy kis helyiségben eredeti műtárgyakat is kiállítunk. Természetesen a kiállításon tablók fogják segíteni a látogatókat, és bemutatjuk a tatai zsidóságról fellelhető anyagokat, tárgyi emlékeket, dokumentumokat, és új kutatások elemei is megjelennek − tette hozzá a szervező.

A kiállítás megnyitója március 19-én kedden, 17 órakor lesz. Az eseményen Prof. Dr. Gábor György vallásfilozófus, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem egyetemi tanára mond beszédet, illetve Michl József, Tata polgármestere köszönti a megjelenteket. A kiállítás augusztus végéig lesz megtekinthető.