Így mentették meg az esztergomiak a Kálvária-domb kápolnáját

A számos országos, vármegyei, önkormányzati és egyházi előjáró részvételével megtartott eseményről a hét elején már tájékoztattuk olvasóinkat, ugyanakkor további információkat szeretnénk megosztani a neoromán stílusú Belvárosi Kálvária kápolna épülettel kapcsolatban.

A Belvárosi Kálvária kápolna felújítása történetéről, illetve annak befejezéséről a katolikus hívek az Esztergom-Budapest Főegyházmegye lapjából már tájékozódhattak. A január 14-ei megáldási eseményen ezt a lapszámot hozta magával Prokopp Mária művészettörténész, aki több példányt is szétosztott a jelenlévő közönség körében. A főegyházmegyei lap összefoglalójában kiderül: a Kálvária-dombon álló kis templom rekonstrukciójának terve Esztergom városa és a Belvárosi Szent Anna Plébánia közösségének kezdeményezésére kezdődött el.

Ennek nyomán folytatódott tovább a leromlott állapotban lévő kápolna megmentésének ügye. A város önkormányzata 2022-ben 15 millió forintot adott a kápolna megmentésére, mely összeggel elindulhatott a munka. Ugyanebben az évben Zsembery Ákos építész, elkészítette a rekonstrukció tervét, illetve szintén ebben az év novemberében megindult a felújítás is. Ennek első fázisa volt az épület falainak kiszárítása. Az említett összefoglalóban leírják: „A kiviteli munkákat a Bazilikán is dolgozó Belvárosi Építő Kft. végezte Hertlik István műszaki ellenőrzése mellett.

Az építkezést az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, a Magyar Állam, Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Szent Anna Plébánia híveinek adományai támogatták.” Ugyancsak itt jelzik, hogy a kápolna belseje milyen egyházművészeti kincseket rejt, így többek között megemlítik Gróh István és testvére, Gróh Béla nevét, akik a templombelső freskóit készítették az 1900-as eredeti megépítéskor. A freskókat „értékmentették”, a terv az, hogy ezeket később restaurálás, felújítás során állítják helyre.

Ez utóbbi kincsekről azért a január 14-ei megáldási ünnepségen már a jelenlévő és a szélesebb közönségnek is lehetett fogalma, mivel a Fábry Kornél segédpüspök által celebrált szertartás legvégén Zsembery Ákos városi főépítész személyesen nyitotta meg a még megújulásra váró kápolnabelsőt rejtő kaput, mely mögött ekkor mindenki számára feltűntek az említett freskók és a kápolnabelső további részei is. Az október 31-én befejeződött kápolna külső felújítása és a közvetlen környezete tereprendezése máris azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a felújított kápolna akár havonként rendszeres liturgikus alkalmaknak adhat helyet, illetve Esztergom régi-új kilátó-kiránduló zarándokhelyévé is válhat.

Esztergom egyházi építészetében a bazilikában lévő Bakócz-kápolna a leghíresebb. A főtemplom oldalhajójában található kápolna eredetileg a 16. századi névadó érsek sírhelye volt az akkor Szent Adalbert Főszékesegyházban. A süttői mészkőből épült kápolna nem szenvedett sérülést a török uralom alatt, később a ma látható bazilikába beépítették. A Szent Tamás-hegy tetején álló, a város történelmi panorámába beletartozó Becket Szent Tamás Kápolna ugyancsak egy korábbi építmény utódja. Az eredetit az anglikán érsek tiszteletére építtette párizsi diáktársa, Bánfi Lukács érsek, a ma láthatót az előzőt megidézve Benyovszky János címzetes püspök emeltette 1823-ban. A Belvárosi Kálvária kápolna szomszédságában áll a Jó Pásztor kápolna, mely a fenti építményhez vezető kálvária első stációjánál magasodik.