Tatabányai művész ikonikus festményeivel emlékeznek 1956 hőseire a Pesti Vigadóban

Bánhidán született Görgényi István 1917-ben, és az időközben megyeszékhellyé fejlesztett Tatabányán 1973-ban hunyt el. Wehner Tibor művészettörténész, a kiállítás kurátora írja róla, hogy a művész három évtizedes munkálkodása során nem került reflektorfényébe. Halála után, a XX. század utolsó harmadában is inkább a felejtés, semmint az érdeklődés, a visszajelzések sora övezte életművét.

– Aztán 2006-ban robbant a bomba – folytatja a szakember. Nyilvánosságra került Görgényi István 1956-ban festett, a forradalom szellemét megragadó és kifejező, emlékezetét hirdető képegyüttes, amelynek keletkezéséről, meglétéről a festőn kívül korábban senkinek sem volt tudomása. A legfontosabb kompozíciók az átfestés alatt rejtőzködtek.

Csak a tulajdonos, a tatai Rigó Erik gondoskodásának köszönhető, hogy gondos restaurálást követően feltárultak az eredeti megjelenítések. A felfedezést követően a Görgényi név és a festményciklus az érdeklődés középpontjába került. Míg a művész élete során mindössze három önálló tárlatot rendezett, ezután, 2006 és 2020 között húsz 1956-ot idéző Görgényi-emlékkiállítás követte egymást.

– Görgényinek elsősorban az 1956-os forradalmat és megtorlást földolgozó festménysorozatát bemutató kiadványok, az értékesített albumok bevételéből kétmillió forintot felajánlottam egy erdélyi beteg kisgyermek szívműtétjére – emlékezik Rigó Erik.

A kollekciót tavaly nyáron az Eurotrade Kft. ügyvezető tulajdonosa, a kortárs művészet rajongója, a Dadon élő Szücs Attila vásárolta meg. – Gyakorlatilag már akkor megfogalmazódott a mostani kiállítás gondolata – mondta. – A szervező a Magyar Református Jövőért Alapítvány, amelynek elnöke vagyok. Úgy gondolom, Tatabánya kincsét közkinccsé kell tenni, a célom, hogy minél többen ismerjék meg a Kárpát-medencében.

Egyedülálló a Görgényi-sorozat a 20. századi szabadságharcot és következményeit bemutató képzőművészeti alkotások között. Páratlan, hogy egy képzőművész mintegy hatvan normál méretű – és több kisebb formátumú –, vászonra festett olajfestményben fogalmazza meg forradalomélményét. Sümegi

György írta a Kortárs folyóiratban 2014-ben: „Megjelenítette a tüntetések, felvonulások lobogós, áradó tömegét. A Tatabánya föliratú teherautók platóján a fegyveres forradalmárokat nemzetiszínű zászló alatt szállították. A hold megvilágította, hideg-kékes, borzongató éjszakában két fegyveres katona (pufajkások?) kísér egy sérült forradalmárt a vöröskeresztes jelzésű autóhoz. A Tank című festményén utcai harcot, helikoptereket, a házakat lövő, mindent eltaposó tankokat, az agresszorral szembeszegülőket, hevenyészett barikád mögül kétségbeesetten védekezőket mutatja be.”

Angyal, vigyél hírt a csodáról...

Márai Sándor „Mennyből az angyal” című verséből vett idézet a címe annak a díszalbumnak, amelyet november 2-án, kedden, 16 órakor mutatnak majd be, szintén a Pesti Vigadó földszinti kiállítócsarnokában. – Szakértőkkel egyeztetve választottunk ki 28 Görgényi-képet és hozzájuk 28 verset vagy prózát az 1956-os hazai és világirodalmi remekekből – mondja Szücs Attila, az album szerkesztője. – Esszék egészítik ki, teszik teljesebbé az összképet. A szerzők: Takaró Mihály irodalomtörténész, Wehner Tibor művészettörténész és Rácz János történész. Kuriózum Wittner Mária írása is, aki ezúton küldi üzenetét a mai, 21. századi Pesti Srácoknak. Az előszó Gulyás Gergely miniszter úr írása. Újszerű megközelítése ez az 1956-os forradalomnak: azért is fontos, mert szerintem a ma élők többsége számára sajnos ismeretlen a múlt század magyar szabadságharca, amely megrengette az akkori világot. Ennek az érzelmek nyelvén szóló üzenetnek zászlóvivője a Tatabányán élt Görgényi István festőművész.