Ünnepelték Esztergomban, miközben Erzsébet „megrázta a pendelyét”

Árpád-házi Szent Erzsébet névadó ünnepét tartotta november 19-én, Erzsébet nap alkalmából a szentről elnevezett esztergomi intézmény. Erzsébet napot ünnepelve az oktatási intézmény iskolás és óvodás tagjai és a pedagógusok ilyenkor a főtéren lévő Szentháromság-szoborhoz mennek, ahol megkoszorúzzák Szent Erzsébet-szobrát.

Az intézmény minden neveltje ilyenkor együtt ünnepel. Elsőként egy reggeli szent misére gyülekeznek, illetve egy úgynevezett projektnapot tart ilyenkor az Árpád-házi Szent Erzsébet óvoda és iskola, melynek során más intézmények óvodásait is meghívják.

Erzsébet megrázta a pendelyét

A hagyomány szerint ha Erzsébet napján, november 19-én az eső esik, akkor nem kell félni a kemény fagyoktól, lágy tél lesz, valamint karácsony napján is ugyanilyen idő lesz. Ha ezen a napon havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta pendelyét, ahogy ez ma történt, hiszen megyénkben Dobogókőn és Agostyánban is hullott a hó.

Árpád-házi Szent Erzsébetet nem csak Esztergomban tartják számon. A szent ugyanis a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje, de hozzá imádkoznak a ferences harmadrend tagjai, a ciszterciek és az Erzsébet-apácák is.

Jótékony volt Szent Erzsébet

Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból. Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele. 1235-ben avatták szentté.