Művészteleppé változott a tokodi Alkotóház

Végh Éva festőművész meghívásának eleget téve a dorogi alkotók mellett hazánk nagyvárosaiból és a környező országok magyarlakta területeiről is érkeztek neves művészek. Az Alkotóház udvarára lépve rögtön bepillantást nyerhettünk a tábor nyüzsgő életébe: az udvaron speciális tollal illusztrációkat készítő grafikussal, de fémből éppen jobb lábszárat megformáló természetművésszel is találkozhattunk.

A kiállítóteremben aztán további művészeti ágak is bemutatkoztak, ahol betekintést nyerhettünk többek között a tűzzománckészítés és az ikonfestészet rejtelmeibe is. A bejáratnál nagy meglepetést keltve Árpád-házi Szent László királyunk ikonja köszönt vissza, amely egyáltalán nem számít formabontónak. Krokker Krisztina ikonfestő szerint ugyanezek az alkotások elsősorban a keleti egyházakra jellemzőek, de a festők a római katolikus szenteket is előszeretettel ábrázolják díszes képmásokon.

A falakat borító festmények közül valósággal kiemelkedett az Ady Endre-portréfestmény, amelyet Cserniné Korka Zsuzsanna dorogi rajztanár készített. A magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja azonban nem egyedül, hanem Csinszka és Léda, a költészetét jelentősen befolyásoló szerelmeinek társaságában látható. Közvetlenül mellette alkotott Palkóné Keszthelyi Klára ólomüveg készítő művész is, aki Kapa Melinda művésztanárral együtt szintén a dorogi művészeti kört képviselte.

A harmadik Nemzetközi Alkotótábor tizennyolc résztvevőjét idén Hérics Nándor személyében Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész látogatta meg. A kisbéri születésű, majd később Dorogon élő vendégművész minden egyes táborozót ellátott egy-egy kedves instrukcióval.

Végh Éva táborvezető szerint sokat köszönhetnek Tóth Tivadar polgármesternek is, hiszen nélküle nem jöhetett volna létre az idei tábor. A művészek alkotásaiból készült kiállítás is nyílt az Alkotóházban.