Így védekezik a Vértesi Erdő Zrt. a balesetek ellen

– A Vértesi Erdő Zrt. három, megyénkben nyilvántartásba vett vadászterület vadászatra jogosultja – kezdi Kocsis Mihály. – A közel 30000 hektár nagyságú, jelentős mértékben erdő borította vadászterületeket forgalmas közutak szelik át, mintegy 120 kilométer hosszban közvetlenül érintkezve a Vértes és a Gerecse hegységben élő nagyvadfajok élőhelyével. Az utóbbi két évben összesen több mint 120 vad-gépjármű ütközést regisztráltunk, az így elhullott vad gazdálkodási értéke évente meghaladta a 15 millió forintot.

Megtudtuk, hogy az M1-es autópálya, valamint az 1-es, 81-es számú főutak, a Csákvár, Gánt irányába vezető úgynevezett majki út, és nem utolsósorban a Tatabánya–Budapest vasútvonal közös jellemzője, hogy a vad vándorlási útvonalaira merőlegesen futnak. Nem kerülhető el ezért, hogy a táplálkozó-, ellő- és pihenőhelyek rendszeres felkeresése közben a vad naponta szükségszerűen akár több alkalommal közúton vagy vasúton haladjon át.

– A vadászatra jogosult számára is kárt jelentő vadelütések bekövetkezésének kizárólagos okaként napjainkban legtöbb helyen a vadállomány létszámának növekedését jelölik meg, a helyzet azonban ennél összetettebb – magyarázza a vezérigazgató. – Az erdei állatok átkelése a közúton gyakoribb, ha élőhelyük az emberi jelenlét – a legális és illegális tevékenységeket egyaránt idesorolom – hatására zavarttá válik. Emiatt a vad állandó helyváltoztatásra kényszerül.

A bekövetkező balesetek számát befolyásolja a forgalom mértéke illetve a gépjárművek haladási sebessége is. Ez utóbbira jó példa, hogy egyes, úgynevezett vadátváltással fokozottan érintett útszakaszok felújítását, átadását követően rövid idő alatt ugrásszerűen nőtt az elütések száma. Nyilván nem a vadállomány nőtt meg egyik napról a másikra, hanem a jobb minőségű útburkolat előnyeit kihasználó gépjárművezetőnek maradt rövidebb ideje a váratlanul felbukkanó állat észlelésére, vagy a vad számára szokatlan járművek gyorsabb haladási sebessége.

– A vadelütések megelőzését elősegítő, hatékonyabb módszerek kidolgozása érdekében a Vértesi Erdő Zrt. együttműködési megállapodást kötött az ELTE Útökológiai Munkacsoportjával – tette hozzá Kis Balázs, vadgazdálkodási csoportvezető.

– A közösen szerzett tapasztalatok, valamint a kapcsolattartás a közút kezelőjével azt eredményezte, hogy minimálisra csökkent például az M1-es autópálya óvárosi lehajtója környékén a vaddisznóészlelések száma. A vad-gépjármű ütközések jelentős mértékű csökkenése várható a 81-es számú főút Bakonysárkány és Kisbér közötti szakaszán is, ahol az őzek üzekedésének kezdetére ebben az évben több mint két kilométer hosszban – a megyében elsőként – az erdőgazdaság saját költségén kísérleti jelleggel vadriasztó prizmákat telepített.

Ezek a gépjármű fényszórójának fényét az útra merőleges irányba tükrözik, így az út felé közeledő vadat a szemből érkező fényhatás megállásra készteti a jármű elhaladásáig.

Balesetmegelőzés: intézkedések

A baleseti kockázatot érdemben csökkenti, ha az út kezelője, illetve a terület vadászatra jogosultja tevékenységét egyezteti, összehangolja. Kiemelkedően veszélyes időszakokban szükségszerű lehet az erdőlátogatási korlátozás bevezetése a vadmozgás mérséklése érdekében. Az autópálya környékén a vadmozgást időszakonként kontrollálni kell, szakszemélyzet bevonásával. Az út kezelője ugyan folyamatosan vizsgálja az autópálya állapotát, mégis az útvonal-ellenőrzés során a védőkerítés kisebb meghibásodásai rejtve maradhatnak. A felmérések pontosságát érdemben növeli, ha a vadgazdálkodók visszajelzéseit az útkezelő figyelembe veszi. A Vértesi Erdő Zrt. javaslatokat tesz a kockázatok csökkentése érdekében, a közvetlen veszélyhelyzetek felszámolásában közreműködést vállal.