Képriport a kecskédi legények hagyományőrzéséről

Talán a hagyomány, talán a jó kis program, de a közösség ereje is életre hívhatta az idei májusfa állítást Kecskéden.

Jó mulatság, férfi munka volt – akár ezt is mondhatnánk, de nem. A sváb településen évről évre visszatérő szép szokás, hogy több mint egy tucatnyi fiatal kiválasztja a falu leendő májusi díszét, a májusfát. Régies nevén, a jakabfát. A kis csapat, háta mögött hagyta a Kecskéd feliratú táblát és kora este elindult a közeli erdőbe, hogy szemügyre vegye a választékot.

Népi szokás, hogy a szerelem és a természet újjászületésének szimbóluma a májusfa, amit a legények a lányos házak elé állítottak. Egyebek mellett ezt is felelevenítette a társaság, mialatt két részre szakadt a csapat. Egy részük tüzelőt gyűjtött, másikuk pedig a kiszemelt fát kezdte kivágni. A jókedv továbbra is garantált volt. Jól csúszott a sültkolbász, pláne, miután némi itóka is előkerült a hátizsákokból.

Vicces történetekkel kezdődött minden és hangulatos beszélgetéseknél fejeződött be. A legények jól végezték dolgukat: teli gyomorral és kivágott fával tértek vissza a falu központjába, hogy a templom mellett, a régi iskola előtt letegyék a zsákmányt.

A feladat több órát vett igénybe, csaknem hajnali négy órakor végeztek az állítással. Mindezek előtt a díszítés váratott magára. Színes szalagokat tűzködtek az ágakra és koszorút helyeztek el a fa törzsén. 

A mai napig teljes pompájában áll a falu központjában a májusfa, amit a hónap végén kitáncol majd a helyi tánccsoport.