Harrach Péter: A nemzet nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak a szövetsége

– Egy korábbi nyilatkozatában elhangzott: nincs új a nap alatt. Ezt az állítását még ma is fenntartja?
– Olyan világban élünk, ami állandóan változik, és most különösen felgyorsult ez a változó világ. Ebben nekünk az állandóságot kell képviselnünk, ugyanakkor alkalmazkodni a változáshoz. Az állandóság a keresztény értékrend, a teremtett világ törvényszerűségei és az emberi természet, ami változatlan. Ezt ugyanakkor úgy kell megjeleníteni a világban, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz. Konkrétan: a lényegen nem változtatunk, csak a kifejezéseken. Mit is jelent az emberi természet és a teremtett világ törvényszerűsége?

– Nekünk van tanításunk az emberről, van emberképünk, ugyanakkor a társadalomképünk is ebből következik – folytatta Harrach Péter. – Az emberképünk lényege az emberi méltóság, amely jelent jogokat és felelősséget, vagyis kötelezettségeket. Fontos, hogy a motívuma az emberi méltóságról szóló tanításnak az Isten-képiségből fakad, mert az ember hasonlít a Teremtőhöz: van szabad akarata, értelme, képes megkülönböztetni a jót a rossztól, van lelkiismerete. Az ember nemcsak része a teremtett világnak, hanem gazdája is. Ebből adódik a mi felelősségünk. Amikor változásról beszélünk, vagy arról, hogy nincs új a nap alatt, akkor azt mondjuk, hogy ez a világ változik, de az emberi természet nem. 

Harrach Péter szerint a nemzeti közösségek szerepe nagyon fontos

– Az ember közösségi lény. A közösségekben formálódik az egyén is - nyilatkozta Harrach Péter. - Ez adja az identitását, és ezért van nekünk küzdelmünk azokkal az eszmeiségekkel, amelyek Európában ma megjelennek. Ezek célja, hogy lehetőleg gyengítsék a közösségeket, mert azok adják azt az identitást, amivel ők nem szívesen találkoznak. Ilyen közösség a család, az egyházi közösségek, a civil szervezetek, a nemzet maga. A nemzeti közösségek szerepe nagyon fontos. Mi az európai együttműködést a szabad nemzetek közösségének képzeljük el, nem pedig az európai egyesült államoknak.

– Generációk közötti együttműködés, együttgondolkodás. Az ország vezetői is különböző korosztályokat képviselnek. Hogyan találják meg a közös nyelvet?
– Van egy nagyon szép mondás: a nemzet nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak a szövetsége. Ha ezt komolyan gondoljuk, akkor kell foglalkoznunk az emlékeinkkel és az eszményeinkkel, az előttünk élt és tevékenykedett emberekkel. A nemzeti egység érdekében a következő generációnak is tudnia kell arról, hogy mi történt a múltunkban és milyenek vagyunk ma. Ezt kell továbbadnunk.

– Gyakorlatban ez hogyan működik?
– Az a megtiszteltetés ért, hogy a Nemzeti Emlékhely, és Kegyeleti Bizottság elnöke lettem. Ez a bizottság a múlttal foglalkozik, de egy olyan programot is próbálunk megvalósítani, amelyet emlékezetpedagógiának nevezünk. Vagyis ha egy történelemóra a tábla előtt zajlik az osztályban az más, mint hogyha elmennek Mohácsra a fiatalok, és ott a feltárt tömegsírokat látják. 

"Továbbadjuk a fiataloknak azt, ami nekünk fontos"

– Másik példa: a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségnek van egy szalonja, amely közéleti kérdésekkel foglalkozik. Ebből nőtt ki a jelenlevő fiatalok kérésére egy ifjúsági szalon, a Kerkai Est. Harmincöt év alattiak vesznek részt rajta. Ez sikeres rendezvénysorozatnak bizonyul. Ezzel is továbbadjuk a fiataloknak azt, ami nekünk fontos.