Hihetetlen, de ezen a hídon még Angelina Jolie és Brad Pitt is megfordult házasságuk idején

Esztergom sok egyéb mellett a hidak városa is, melyek históriája szorosan köthető a település, de akár az adott korszak országos történéseihez is. A város folyóparti adottsága mellett a folyó és a település között lévő sziget okán is több hidak építését eszközölte a távolabbi múltban, illetve a 20. és a 21. században is. A legfontosabb híd természetesen a Párkánnyal, illetve Felvidékkel közvetlen összeköttetést adó, nemzetközi forgalmat biztosító Mária Valéria-híd, de ezen Nagy-Dunát átívelő, észak-déli korridort biztosító kapocs mellett rögtön a második helyen szerepel a belvárost a Prímás-szigettel összekötő gépjárművek számára is használható Bottyán János-híd.

A Lőrinc utcából egyenes út vezet ezen a hídon át Esztergom különleges földrajzi ékességére, a Prímás-szigetre, ahol immár több hotel, étterem, élményfürdő, sportpályák, sétautak, zeneiskola, hajókikötők, vízisport bázisok, kutyafuttató és még további létesítmények és természeti szépségek találhatók. 

A Bottyán János-hídról az ezredforduló utáni években indult városi újság – a Hídlap – közölt helytörténeti írást. Ebben többek között ezt olvashatjuk: „Hargitai Jenő tudományos és helytörténeti értékű dolgozata arról számol be, hogy Esztergom vármegye versenytárgyalás alapján a budapesti illetőségű Cathry Szaléz és fiai céggel 1895. január 12-én kötött szerződést a kis folyó két partját összekötendő híd megépítésére. A terv úgy szólt, hogy az építmény a Lőrinc utca torkolatánál íveljen át a Prímás-szigetre, illetve, hogy ne csak a Kis-Duna-ágon keresztül állandó jellegű híd, de hídfeljáró is épüljön.

A részletterveket a kivitelezőnek kellett elkészíteni és jóváhagyásra beterjeszteni. A terveket az alispán 1985. január 26-án hagyta jóvá, az építkezés intenzitására jellemző, hogy a csaknem 53 méter hosszú híd ugyanez év szeptember 18-án már a próbaterhelésen is átesett. Az építés költsége mai pénztárcákhoz mérve egészen más léptékű volt, akkor ez a szerkezet valamivel több, mint egyszázezer forintba került. Az említett cikkíró még a műszaki megoldások részletezésére is kitér, ezekből tudjuk, hogy ezt a hidat meglehetősen modern, többek között pneumatikus technikával készítették, már ami a pillérek 12 méter mélyen lévő alapjainak vasbeton munkálataira vonatkozott.” 

A szerző arról is beszámolt, hogy a korabeli fényképeken látható íves híd teteje 6,2 méteren volt, valamint kiemelte, hogy a ma embere számára szinte hihetetlen, de akkor még érdekességnek sem számított, hogy a híd kocsipályáján fa pallózat, azon impregnált fakocka burkolat volt, a gyalogosok számára pedig 6 centiméter vastag tölgyfapallókat raktak le. A leírás arról is tudósító, hogy a hídszerkezet mellett, az árvízvédelem is ekkor erősödött meg ezen a dunai szakaszon, a hídépítéssel párhuzamosan a töltésrézsűt két méter magasan terméskővel burkolták, hogy árvíz esetén a feltöltést a kimosás ellen megvédjék, ez a töltésrézsű a mai napig látható.

A fenti írásból tudjuk, hogy az 1944-ben a német katonák által felrobbantott híd alépítményei aránylag kisebb sérülést szenvedtek, a közlekedő rész teljesen tönkrement, de 3 év múlva egy 10 tonna terhelésű ideiglenes híd megépítése után 1962-től 1964-ig újjáépítették az ezután Bottyán generálisról elnevezett 67 méteres hidat.

Ez a Bottyán János-híd a fenti história mellett arról is híres, hogy itt forgatta Angelina Jolie és Brad Pitt (akkor még, mint házaspár) az A vér és méz földjén című, a délszláv háborúról szóló filmjének egyes jeleneteit.

A 2010 novemberében tartott forgatás alkalmával a Kis-Duna két partján akkor még eredetiben is félkész, romosnak ható állapotot tükröző épületeket csak valamelyest kellett a díszletmunkásoknak „átkozmetikázni” egy olyan kinézetre, ami egy háborús város részletét mutatja. 

A kis folyón átívelő építmények és a híd azóta megszépült, korszerű útfelület, járdák váltották a régit, valamint a korábbi funkcionális egyszerűségű korlátja helyett stilizált került rá, kiegészítve a mutatós kandeláberek sorával.