Videón a példaértékű akarat: 24 órán keresztül a Szív Bajnokaiért eveztek Tatán +fotók

A jótékonysági evezés ötletét második alkalommal hívták életre, ezúttal a Szív Bajnokai Alapítvány támogatására. Az eseményre több mint nyolcvan sportember érkezett Tatára.

– Tavaly kezdtük el, egy baráti evezésnek indult, utána pedig elkezdtünk jótékonykodni. Az idei évben szintén ugyanígy indult el. De most duplázódott a létszám, másfél nap alatt be is teltek a helyek, aminek nagyon örülünk. Nyolcvan-száz fő között eveztek ebben a 24 órában. Volt, aki egy órát, volt, aki kettőt – árulta el lapunknak Ratimorszky József, az esemény szervezője, aki hozzátette:

Beck Mónika, Magyarország Szív Nagykövete, az alapítvány megálmodója elmesélte a szervezők megkeresésének történetét.

– Valójában ez egy hosszabb történet, mert nekem a férjem a sárkányhajózik, és amikor két évvel ezelőtt kimentek Csehországba egy nemzetközi versenyre, akkor a férjem ott kint a saját csapatával, a magyar válogatottal szívet mutattak. S azok a magyar csapatok, akik szintén kint voltak, megkérdezték, hogy mi ez a szív, mit is képvisel, és miután megtudták, mondták, hogy legközelebb ők is szívesen mutatnának nekünk szívet. Tavaly, amikor Olaszországban voltak az Európa-bajnokságon, akkor már elvitték Bajnok Macimat is, amely a szívbeteg gyermekek plüsskabalája. Mindenki felrakta a macit a hajójára és szívet mutattak. A macin keresztül pedig betekintést nyerhettünk a sportverseny apró mozzanatiba. Ezután megkerestek bennünket, hogy szeretnék ezt a második jótékonysági evezést a Szív Bajnokai Alapítvány javára lebonyolítani. Nagyon meghatott, hogy valójában ismeretlenül, de mégis ők minket szeretnének támogatni!

A résztvevők egytől egyig szíveket formáztak kezükből vagy éppen rajzoltak, fotózkodtak Bajnok Macival, ráadásul a sportolók nagyon sok érmet vittek, amelyeket versenyen nyertek. Az érmeket pedig különböző kórházakba viszik majd a szívbeteg gyermekek részére. Többek között a Szent Borbála Kórházba.

– Ilyenkor a kórházakban a folyosón jelképesen sétálunk 50 métert, felállnak a jelképes dobogó legtetejére, és a sportolók, akik adományozták az érmeket, a gyerekek nyakába akasztják ezeket. Mindenkit bajnokká avatunk! Ezzel az éremmel és egy plüssmacival térnek haza. A célom, hogy elérjem azt, hogy ezek a gyermekek ne rossz emlékként gondoljanak a kórházi bent fekvésre, különböző vizsgálatokra, hanem, hogy úgy tudjanak hazamenni, hogy nekik van egy érmük, mert ők bajnokok! A bajnoki közösség révén pedig egyéb sportos programon is részt tudnak venni.

A rajtra és a „befutóra” is érkeztek Szív Bajnokai, hogy ők is csónakba üljenek. Éppen Mónikával beszélgettünk, amikor megérkezett Grobe Anna és édesanyja, Hóbor Brigitta Dunaharasztiból. Anna egykamrás keringéssel él, ez egy összetett szívfejlődési rendellenesség, amely három szívműtétet igényelt, illetve másfél évvel ezelőtt egy katéteres beavatkozás vált szükségessé, mert többször volt tachikardiája. 

– mondta mosolyogva Anna.

Ahogyan éppen ottjártunkkor az evezésre, hiszen elárulta izgatottan várja, hogy ő is beüljön a csónakba. Korábban egyszer már kipróbálta a sportágat, akkor éppen a háromszoros olimpiai bajnok kajakozó, Storcz Botond segédletével. Szintén egy vizes rendezvényen. Nagyon örültek, hogy Mónika megkereste őket, hiszen már lassan 10 éve, hogy a közösség tagjai.

– Mindig különleges, nagyon jó érzés, hogy ennyien gondolnak ránk – emelte ki Anna.

Rutinosak és kezdők is vállalták az emberpróbáló feladatot. Ráadásul vármegyénken túlról is érkeztek, hogy csónakba szálljanak. Nagykanizsáról heten vágtak neki a 24 órás feladatnak.

– Vannak tatai és győri evezős barátaink, akikkel már régóta együtt evezünk. Nagyon sok közös programban vettünk részt, és ezt most igazából a tatai barátainknak köszönhetjük, hogy ide elhívtak bennünket, mi pedig szívesen jöttünk. Ilyenen még nem vettünk részt, de ez sem hiányozhatott a bakancslistáról – mondta Dr. Kuzma Ibolya.