2024.01.16. 17:30
Továbbra is rejthet még titkokat és kincseket a Sátorkőpusztai-barlang
Gondos gazdaként a dorogi Benedek Endre Barlangkutató Egyesület (BEBTE) tagjai tavaly is folytatták a Sátorkőpusztai-barlang kutatását és takarítását, a népszerű látogatónapokon több száz érdeklődőnek mutatták meg a barlang titkait. Lieber Tamás elnökkel beszélgettünk az elmúlt év eseményeiről.
Kiállítási tárgyként látható a Sátorkőpusztai-barlang előtt a felújított csille
Forrás: Beküldött
Fotó: BEBTE
Programok tekintetében rendkívül gazdag évet zárt a BEBTE, természetesen ide kell sorolni a Szemétirtók „munkáját” is, hiszen az önkéntesektől álló csoport a dorogi szervezet égisze alatt működik.
– Tevékenységünk főként a Sátorkőpusztai- és Strázsa-barlangra vonatkozott, de a barlangász körökben „Tüskés-barlang” néven ismert Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang kutatási engedélyét is megkaptuk. Ez utóbbit még az 1970-80-as években kutatták elődeink, jelenleg két-három társunk foglalkozik ezzel az üreggel, de egyelőre komolyabb áttörésről itt nem tudunk beszámolni. Viszont új tagokkal gyarapodtunk egyrészt a kutató-, másrészt a látogatónapoknak köszönhetően – idézte fel Lieber Tamás.
Az Aggteleki Nemzeti Parkkal történő megállapodásnak köszönhetően beindulhattak ottani programjaik is, a BEBTE több tagja külsősként segít a túravezetésekben, legfőképpen a Baradla- és Kossuth-barlangban, valamint az Esztramos-hegy barlangjaiban vezetnek csoportokat. Részben ehhez kapcsolódóan csapatuk tizenhárom tagja februárban barlangi idegenvezetői képzésben vesz részt.
– 2023-ban szakmai bejárásokat is szerveztünk, így jutottunk el többek között a Budai Vár-barlangba, a Sziklakórházba és a budai Gellért fürdő tárórendszerébe (és barlangjába) is, de több éve tartó baráti kapcsolatunknak köszönhetően a Megyeri híd pilonja sem maradhatott ki a programokból – jegyezte meg.
A BEBTE, illetve elődje 1989-től foglalkozik a Pilisben található Sátorkőpusztai-barlanggal, 2006-tól pedig emellett a szomszédos Strázsa-barlanggal is. E két barlangot – még ha nincs is feltárt összefüggés közöttük – egyként kezelik, nagyjából igyekeznek azonos időt rászánni kutatásukra, a cél a feltételezett összefüggés bizonyítása.
A kutatások mellett a barlangtakarítás is zajlik, arra törekednek, hogy az egykori depók felszámolása révén az eredeti felületeket felszabadítsák, láthatóvá, adott esetben járhatóvá tegyék, és ezzel a barlang képződményvilágát gazdagítsák.
Természetesen az üledék eltávolítása akár meglepetésekkel is szolgálhat és felmerül az is kérdésként, hogy ennyi év elteltével még mindig lehetnek-e eddig nem ismert járatok? Lieber Tamás kijelentette: egy barlangra ritkán mondhatjuk, hogy „itt a vége”, talán csak akkor jelenthetnék ki ezt, ha elérnék a karsztvíz szintjét, ami itt nagyjából 90 métert jelentene lefelé. Ami valljuk be, nem egyszerű feladat. De még ha el is érnék, fölfelé-oldalirányban is óriási potenciál van még itt.
– A tavalyi feltárásoknál is rendre rácsodálkoztunk a törmeléktől felszabadított terület eredeti szépségére, formájára, ezek annak ellenére is lelkesítőek, hogy nagyobb járatok nem kerültek elő. Persze a sokszor egy-másfél méter vastag törmeléktakaró eltávolításával akarva-akaratlanul az adott járatok, teremrészek méretét is jelentősen megnöveltük. A Sátorkőpusztai-barlang nagytermében például korábban egy helyen le kellett hajolni, hogy a mennyezetbe ne verjük be a fejünket. Most ugyanitt feltett kézzel is simán el lehet menni – jegyezte meg.
Kötet őrzi a tevékenységüket
Lieber Tamás elmondta, hogy idén a már említett kutatóprogramok mellett folytatódnak aggteleki túráik is, legközelebb január 27-28-án lehet velük tartani, de a szakmai kirándulásokból sem lesz hiány. Ez utóbbi kapcsán például elsőként a Bükki Nemzeti Park támogatásával a lillafüredi István- és Anna-barlangba, valamint az újonnan átadott Szeleta Park Látogatóközpontba tesznek látogatást.
Mint megtudtuk, a tavalyi év végén sikeresen pályázott a BEBTE a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt pályázaton, az elnyert támogatásból a barlangi munkákban részt vevő diákok számára tudnak majd megfelelő felszereléseket biztosítani.
A dorogi szervezet elnöke végezetül A föld alatti kristályoktól a gőzölgő vulkánokig című könyvéről is mesélt lapunknak, ami személyes indíttatású kötet, csapata korábbi utazásainak, barlangos munkáinak és környezetvédelmi tevékenységeinek beszámolóit tartalmazza. Ezek részben már különböző folyóiratokban, illetve webes felületeken megjelent írások, amelyek könyvbe szerkesztve így egy helyre kerültek és nagyobb eséllyel maradnak fent az utókornak. Az írások szubjektív szemmel egy-egy közösségi esemény tapasztalatait közlik. Némely cikkek szerzőtárssal íródtak, amelyekért és persze magukon a programokon való részvételért is köszönettel tartozik barátainak.
Ősszel egy igazi kutatástörténeti emlékkel gazdagodott a Sátorkőpusztai-barlang. Mint ismert, az 1960-as években a szomszédos Strázsa-barlangba csillepályát épített be a Benedek Endre vezette Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport, és kimondottan az itteni körülményekre méretezett billenő csillét gyártattak le a Dorogi Bányagépgyárban.
– A barlangot a rongálások miatt 1983-ban omlasztással hosszú időre lezárták, ennek újbóli megnyitása 2006-ban történt meg. Ekkor találtuk meg ezt a csillét is, tulajdonképpen egy időkapszulába zárva. Akkor ez az eszköz egy társunk családjához került, és ők vigyáztak rá 2023 nyaráig. Ekkor kutatótársunk, Czanek Balázs (akinek nem mellesleg hobbija a kovácsolás is) felvetette a felújítás ötletét, és ő maga vállalta is ezt műhelyében. Ennek eredményeként kerülhetett végül a felújított csille a Sátorkőpusztai-barlang elé. Azért nem eredeti használati helyére a „Tündérkapuhoz”, mert ott kevésbé lenne szem előtt, és látogatóinknak sem tudnánk megmutatni – mondta.
A dorogi egyesület tavaly kilenc alkalommal szervezett látogatónapot, alkalmanként nyolcvan-kilencven főt fogadtak. Számos pozitív visszajelzést kaptak, ez a barlang Facebook-oldalának követői létszámából, a megosztások számából és a kommentekből is kitűnik. Ezek az alkalmak a barlangi feltáró munkát is segítik, mert a vendégek ritkán távoznak onnan üres kézzel, segítenek a törmelékeszsákok felszínre hozatalában. Évente csak a látogatók öt-hat köbméter anyag kihordását végzik el.
