Nem kétséges: a Kétely mindannyiukhoz szól - zúgott a vastaps a Jászai bemutatóján

Szembe tudunk-e nézni a saját kételyeinkkel? Felül tudjuk-e írni azokat? Ha igen, akkor újabb kételyek fogalmazódnak-e meg? A Jászai Mari Színház legújabb előadása a darab történetén túl egy komoly belső utazásra is hívja a nézőket. Közben a színpadon peregnek az események, s a kétely apró pici magocskája mellett az előítélet, a rágalom, a gyanúsítás, a félelem, a bizalmatlanság is megjelenik.

A Pulitzer- és Tony-díjas dráma több mint ötszázszor ment a Broadway-n, filmváltozatát is maga a szerző, John Patrick Shanley rendezte, Meryl Streep és Philip Seymour Hoffman játszotta a főszerepeket. A történet a múlt század hatvanas éveiben, St. Nicholas egyházi iskolában játszódik, ahol az igazgatónő, Aloysius nővér a vasszigorban, a hagyományokban és a szabályokban hisz. Amikor az intézmény új tanárt kap Flynn atya személyében, aki szokatlan, újító módszereinek és tabudöntögető prédikációinak következtében hamar nagy népszerűségre tesz szert a diákok körében, a két gyökeresen eltérő nevelési felfogás, a két ember közti konfliktus elkerülhetetlenné válik. 

– A filmet nagyon szerettem, és a darab is évek óta az érdeklődésem homlokterében volt, mert a drámairodalomban szokatlan témát vizsgál. A történet ugyanis nem csak arra keresi a választ, hogy egyáltalán bizonyos kérdésekkel kapcsolatban joga van-e az embernek kételkedni, hanem, hogy ha igen, akkor vajon mi az az érzékeny határmezsgye, ami elválasztja az egészséges kételkedést a mérgezőtől? Ha például magunkban, vagy a magunk igazában kételkedünk, az sokszor előrevisz, de ha túlságosan kételkedünk magunkban, nem jutunk előre az életünkben, hiszen megfelelő mennyiségű önbizalomra szükségünk van. Az embertársainkkal szembeni kételkedés megóv bennünket attól, hogy bárki átverjen minket, hiszen ez az ostobaságig menő jóhiszeműség ára. 

– De hogy lehet létezni bizalom nélkül? Kamasz koromban (és azóta is) a szüleim féltésből sokszor próbálták a környezetemben lévő emberek hátsó szándékaira felhívni a figyelmem, amiért dühös voltam, mert megmérgezte a barátaimhoz való hozzáállásomat. Ha az ember nem bízik senkiben, igazi kapcsolódásai sem lehetnek. Shanley darabjának egyik főszereplője az iskola igazgatónője, aki számára a vallással és a hagyományos neveléssel kapcsolatban nem léteznek megkérdőjelezhető dolgok, az ő felfogása szerint hit és kétely nem fér meg egymással, így aztán tűzzel-vassal irtja is, minden új(ító) és/vagy világi dologgal egyetemben. Az emberek jóságában, jószándékában viszont, legyenek azok gyerekek vagy felnőttek kételkedik. Különösen, ha az illető hozzá képest ellenkező elveket vall, mint az intézmény új tanára, Flynn. A darab egy izgalmas nyomozás története, amely során a nővér kételyei bizonyossággá erősödnek, hogy aztán pont ebben a bizonyosságérzetben rendüljön meg a hite. Előadásunkban Aloysius nővért Bakonyi Csilla, Flynn atyát Crespo Rodrigo, James nővért Urbán-Szabó Fanni, eleveníti meg, és egy rövid, de jelentős szerepben látható Danis Lídia – mondta Guelmino Sándor, a darab rendezője. 

Remek alakításokat láthatunk a kétórás előadás alatt. Letisztult a díszlet, amelynek egyszerűsége adja nagyszerűségét. A belső, esetlegesen a kételyek felé vezető útról semmi sem tántoríthatja el a nézőket. Ondraschek Pétert dicséri a díszlet. A jelmezek Kárpáti Enikőt, s kiemelendő a gyermekek megelevenítése: a színház kiváló színészei – Bartos Ági, Maróti Attila, Megyeri Zoltán, Mihály Csaba, Töreky Zsuzsa – Bartos Ági segítségével sajátították el a gyerekeket megelevenítő bábok mozgatását. 

 A darab január 26-án 19 órakor, 28-án vasárnap 17 órakor, és február 16-án 19, és 29-én 15 órakor látható a Jászai Mari Színház nagyszínpadán.