Csoda született karácsonykor, ha megadtuk neki az esélyt

Mindig van valami, ami elromlik. Elmegy az áram a legnagyobb hajrában, 23-án. Nem működik a kártyaleolvasó 24-én, és mehet az ember még egy bankomathoz is. Valaki beteg lesz a családból 25-ére. 26-án mindenhol óriási sorok, hogy az ember vegyen még egy kenyeret vagy tejet, mert elfelejtette. És közben ott a fa befaragása, a díszek, hogy tetszik-e az ajándék.

Szűr Annamária

És mégis, a karácsony minden nehézségével együtt annyi csodát rejt. Például azt, hogy az ember olyan halászlét kap onnan, ahonnan rendelt, ahogy az édesapja készítette anno. Az íz még itt van, az apa már nincs. És éveket repül vissza a szív, a lélek, ahogy kanalazza a nem várt csodát. A közös karácsonyfában. Különösen az elsőkben. Amikor két szív valami közösbe vág.

Mert a karácsony, valahol egy intim ünnep is. És most nem arról beszélek, amikor barátnők, barátok megajándékozzák egymást, amikor friss párok egy kávézóban adják oda egymásnak a meglepetést. Hanem az igazi karácsonyról. A közös élményről, amit az jelent, amikor tényleg együtt vagyunk szenteste vagy karácsony első, második napján. Az már bevonás, bevonódás a másik életébe teljesen. Így születik valami új, bő 2000 évvel is azután, hogy valaki a világra jött, hogy megváltson minket a bűneinktől. Mert mindenkinek van szíve, jósága is. És a karácsony csodája, ha ezt másokkal, a jövőnkkel is megoszthatjuk, és új csodát építhetünk.