Az évek, amikor a háború uralta a tatabányai bányászkodást (Podcast)

Nagy bombázások sem zajlottak a térségben annak ellenére, hogy találat ért néhány épületet, létesítményt. Például egy hatajtós épület is kapott bombatalálatot, s a kőbányába is becsapódhatott egy repülő. Stratégiai jelentőségű épületek azonban szerencsére sértetlenek maradtak. A harcászati tevékenységek a térségben 1945. márciusára fejeződtek be. 

A vállalat irányításában azonban sok változás történt, főként a zsidók üldöztetése miatt. Vida Jenőt leváltották a MÁK Rt. éléről, s Auschwitzba deportálták. A tábor felszabadulását követően hunyt el 1945 nyarán. A zivataros időkben voltak, akik öngyilkosok lettek. 
Az első képen az 50 éves fennállását ünneplő MÁK Rt. altiszti karának egy része látható. A második fotón a központi gépműhely kovácsoló részlege. Ezt a munkaterületet és részleget Ligday János műszaki igazgató fejlesztetett fel. A harmadik képen a központi műhely, ahol a forgácsoló részleg, és a mögötte lévő szivattyú szerelő egység látszik. 
A negyedik fotón a 2-es középállomás építése szerepel aXII. lejtakna előtt.  

Az ötödik fotón az oroszlányi XVI. akna tornyának az építése az 1930-as évek közepén. Ugyancsak Oroszlányhoz kapcsolódik a hatodik kép, ahol a 17 kilométeres kötélpálya majki szögállomásának építése látható az 1930-as évek közepén. Az utolsó képen a drótkötélpálya mellett a kötél felhúzását végző munkások láthatóak a csörlő mellett.