Busz a ködben - megjelent a környei származású író új kötete

– Gondoltatok már arra, mi lenne, ha egy fárasztó nap végén a busz nem haza vinne titeket, hanem a világ végére? Milyen lehet az a hely? A Busz a ködben című regény hősei egy áltagos napon egy átlagos buszra szállnak, de az út végén a lakótelep helyett egy sűrű erdőben találják magukat. Körbeveszi őket a köd, és nem lelik belőle a kiutat. Sokszor magukat és egymást sem látják tisztán. Sőt eleinte azt sem tudják eldönteni, vajon a világ, amibe kerültek, valóságos-e vagy varázslatos? Kísérlet-e vagy egy szabadulójáték? – mondta a könyvről az írónő.

Hozzátette: ráadásul itt mindannyiuknak szembe kell nézniük a félelmeikkel és a rossz emlékeikkel. A tizenegyéves Nórinak azzal, hogy nem látja magát szépnek, és az osztálytársai is csúfolják a kinézete miatt. A hetedikes Zénónak azzal, hogy sok helyzetben kínosan érzi magát, és sosem találja a megfelelő szavakat. A tizenhárom éves, tehetséges Izzinek nagy álma van, amiért mindent megtesz, még a legjobb barátnőjét is megbántja, amit aztán szeretne helyrehozni.

Nemcsak gyerekhősei és kamaszhősei, hanem felnőtt főszereplői is vannak a történetnek: András, a buszsofőr szeretné megmenteni minden utasát, Milán jó csapatjátékos akar lenni, miközben épp ő kever másokat bajba, Orsi néni pedig hol idős, anyáskodó tanárnőként, hol szuperhősként viselkedik, ezért nem könnyű rajta kiigazodni.

A gyerekeknek és a felnőtteknek össze kell fogniuk, hogy megfejtsék a rejtélyt, amibe kerültek. Ehhez azonban az is szükséges, hogy levetkőzzék az előítéleteiket, és valóban figyeljenek egymásra, meghallgassák a másikat, és merjenek őszinték lenni. Ez pedig nem könnyű. Különösen, ha mindenki titkol, rejteget valamit…

A könyv születéséről is mesélt Wéber Anikó. 

– Az új regényemen egész télen és tavasszal dolgoztam. Újdonság, hogy nemcsak a diákoknak, de a felnőtteknek is szól. A gyerekeknek izgalmas, nyomozós történet, ám akik szeretnek olvasni a sorok között, azok egy lelki utazáson is részt vehetnek, hiszen olyan témákról írtam, ami mindenkit, kiskamaszt és felnőtteket is érint: a szorongásaink legyőzése és az erősségeink megtalálása. Az ötletet az adta, hogy idén januárban én is úgy éreztem magam, mintha eltévedtem volna egy sűrű erdőben. Rám tört a kimerültség az előző év eseményei és munkái miatt, és hirtelen nem láttam magam előtt a következő célt és feladatot. Vajon mit tesz egy író, amikor ilyen helyzetbe kerül? Elkezdi kiírni magából az érzéseit, élményeit. Én is egy új ifjúsági regénybe fogtam, ahol a főszereplőimmel együtt kereshettem a kiutat Zérózónából, ami egy olyan világ, ahol mindannyiunknak szembe kell néznie a félelmeivel. Annyit elárulhatok előre, hogy mire befejeztem a történetet, a szereplőimmel együtt mind kijutottunk a képzeletbeli sűrű erdőből – árulta el.