Többé nem vesznek a feledés homályába a Vértesben nyugvó hősök

A hadtörténész kutató a közelmúltban a megyei könyvtárban mesélt a legutóbb megjelent könyve, Sírjaik hol domborulnak – A Vértes katonasírjai kapcsán a környező erdőkben fellelhető katonasírokról. Akkor kiemelte:  a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület azon dolgozott az elmúlt időszakban, hogy a sírokra új keresztek, fejfák és nevek kerüljenek. A Vértesben több sírt az egyesület jóvoltából sikerült azonosítani, s ma már a legtöbb tömegsírban elhunyt katona neve is ismert. A temetők mentén táblákat helyeztek ki, ahol információk, fotók is szerepelnek. A Vértesben 100-150 jelölt sír van. 

A közelmúltban szervezett akciójuk keretein belül pedig útbaigazító táblák is kikerültek az erdei utak mentén, hogy az érdeklődők könnyebben eligazodhassanak. Kisfilmet is készítettek, amely az összes állomást bemutatta. A Majki-tóval szemben, a Madár-hegyi temetőnél helyezték ki az első táblát. Arról is beszámolt Szebenyi István, hogy ezt a temetőt nemrégiben sikerült teljesen felújítaniuk. 

A második állomásuk a Kőhányási temető volt. A földút és műút kereszteződéséhez került ki a tábla, s innen 50 lépésre van a temető és a tömegsír. Vérteskozmán is kikerült a katonatemetőt jelző tábla. Ahogy Riedel Károly Róbert huszárzászlós sírjához is helyeztek útba igazító táblát, s a várgesztesi temetőhöz is. 
Kapberekpusztán is van katonatemető, információs tábla, s már útbaigazító is. A Szép Ilonka forrás közelében is vannak katonasírok, így a szükséges irányt meghatározó táblákat is elhelyezték. 

Körtvélyesen az erdei temető megtalálását is már útjelző segíti. A gánti és a kápolnapusztai temetőhöz is kikerültek a táblák. Az az utóbbi helyszínen az elesettek teljes névsora is szerepel egy információs táblán. A kirándulók, a zarándokok így már könnyebben meglelhetik az egykori hősök sírjait.