Kiderült, mennyire (nem) vagytok boldogok - a tatabányai pszichológus tudja, miért

A kérdőívet több mint 30 ezren töltötték ki. A „Hogy érzed magad a bőrödben?” kérdésre adott válaszok átlaga a tízes skálán az ötös érték körül mozgott. 2022-t értékelve Komárom-Esztergom a középmezőny hátsó végében foglal helyet (5,2 pont). A legboldogabb Vas (5,6 pont), egy hajszálnyival lemaradva követi Győr-Moson-Sopron és Pest. A legboldogtalanabbak a Nógrád, Borsod-Abaúj és Bács-Kiskun megyében élők. Az emberek biztonságérzete tavalyhoz viszonyítva jelentősen csökkent.

Érdekesség, hogy ha a 2021-es évet lezáró boldogságteszt válaszait nézzük meg, akkor az értétek mindenhol csökkentek, szűkebb hazánk azonban ugyanazt a helyet foglalja el a rangsorban, ugyanúgy három vármegyét előztünk meg. 

A felmérést elemző tanulmány megállapítja, hogy nemek szerinti bontásban nincsenek nagy különbségek, ám életkor, iskolai végzettség és foglalkozás szerint már jelentősek az eltérések. A huszonöt év alattiak a legboldogabbak és az egyetemet végzettek, foglalkozás szerint pedig a vállalkozók. Ha a családi állapotot nézzük, az állapítható meg, hogy a legboldogabbak a házasságban és kapcsolatban élők, majd az elváltak, őket követik az özvegyek és a legkevésbé boldogok az egyedülállók. Az adatok alapján kiderült az is, hogy minél idősebb valaki hazánkban, annál elégedetlenebb saját egészségügyi állapotával. Ennek részben természetesen anatómiai okai vannak, ugyanakkor sokat elárul a hazai egészségügy helyzetéről is.

Kérdezhetnénk, mi köze van az iskolai végzettségnek egy ember egészségi állapotához, de meglepődnénk, mennyire sok. Tanulmányok szerint ugyanis minél tanultabb valaki, annál egészségtudatosabb, annál gyakrabban jár szűrővizsgálatokra, ennek köszönhetően egészségesebb, és elégedett az egészségi állapotával. A másik aspektusa ennek, hogy feltehetően az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek magasabb a jövedelme, ők megengedhetik maguknak a magánegészségügyi ellátást, ami által gyorsabbak jutnak hozzá magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatáshoz.

Horváth Judit pszichológus szerint nem is gondolnánk, mennyi szorongó ember van vármegyénkben. A szakembert arról kérdeztük, lehet-e általános meghatározása a fogalomnak.

– Akkor vagyunk boldogok, ha kedvünk szerint élünk. A pandémia okán éppen ezt kellett nélkülöznünk. A biztonságérzetet és a kontrollt veszítettük el – mutat rá a covid és a boldogság közötti összefüggésekre Horváth Judit. Hozzátette: szubjektív fogalomról van szó, tehát mindenki más és más miatt érezheti magát boldognak. Azonban az érzés, alapjait tekintve mindenkinél ugyanaz.

– A boldogság nem más, mint egy kiegyensúlyozott lelki állapot. Fontos eldönteni, hogy aktivitással vagy passzivitással tudunk kikapcsolódni. Van, akinek a futás hozzájárul a saját lelki jólétéhez, esetemben a meditálás jelenti erre a legkiválóbb időtöltést – fogalmaz a Kemma.hu-nak a pszichológus, aki szerint a gyermekek nyelvi fejlettsége nem vezet jó irányba. 

– A 2,5 és négyéves közötti korosztály 40 százaléka megrekedt a fejlődésben. Például  szótalálási zavarokkal küzdenek, pöszék és dadognak. Ezek a kisgyerekek még nem reagálnak a nagyvilágban történt változásokra, a szülőket érintő problémákra azonban igen. Ezért is fontos megtalálni a harmóniát minden családban – zárta szavait Horváth Judit.

Dr. Szabó Előd tatai lelkipásztorral beszélgettünk a minap a Kemma podcast-sorozatában. Szóba került a boldogság, a lelki béke kérdése is, vallási aspektusból, illetve hogy mi adhat a hit az embernek. Mint fogalmazott, a hálát egy nehéz évben is meg kell találni, hogy lássuk az apró örömöket, sikereket is. A hit pedig abban is segít, hogy az ember tudja: ha az Isten eddig is vele volt, ezután is vele lesz, és ha vannak is nehézségek, akkor is higgyük, hogy nem egyedül kell ezekkel megküzdeni, és Isten ereje ezeken is átsegít majd.