Képeken az élő hagyomány: több mint 20 lóra mondtak áldást Dunaalmáson

Tatáról és Vértesszőlősről is érkeztek lovasok, hogy megáldják lovaikat a dunaalmási lovasáldáson. Az immár 25. alkalommal megrendezett eseményre most is sokan látogattak ki.

Goletz-Deák Viktória

Huszonötödik alkalommal mondtak áldást a lovakra

Forrás: 24 Óra

Fotó: Flajsz Péter

Karácsony másnapján hagyománynak számít, hogy Dunaalmáson a helybéliek ebéd előtt felsétálnak a templomdombra, hogy részt vegyenek a lovasáldáson. A szép és egyben megható eseményt a hat éve elhunyt Juhász István, a Dunaalmási Lovarda egykori tulajdonosa teremtette, akinek állat- és természetkedvelőként fontos volt a történelem és a hagyományok ápolása. Halála után felesége és gyermekei vitték tovább hagyatékát.

A december 26-i eseményen is sokan gyűltek össze a Nepumuki Templom előtt, hogy megnézzék a lovak megáldását. Bár a dátum ellenére tavaszt mímelve sütött a nap, a kockás terítőről kínált forró tea és a forralt bor mindenkinek jólesett.

Az eseményt, mint minden évben, ezúttal is a helyi Vadvirág Dalkör nyitotta meg énekével. Majd köszöntőt mondott Makay Tibor polgármester. A településvezető kiemelte és megköszönte a Juhász családnak ennek a szép hagyománynak az alapítását és elindítását.

– Ma nem csak a karácsony második napja van, de nekünk dunalmásiaknak egy is igazi ünnep. Dunaalmás attól a Szent László királytól kapta az alapító okiratát, aki megteremtette hazánkban a lovasáldás hagyományát. A ló mindig szorosan összetartozott, együtt élt a magyarsággal, kultúránk szerves része volt. A dunaalmási lovashagyományok megálmodója és megteremtője Juhász István, akinek munkássága a halála után nem veszett feledésbe – mondta a polgármester, aki megköszönte István családjának, feleségének, Ritának, hogy ezt a nagyon szép hagyományt nem engedték történelemmé válni.

Családdá váltak

A hagyományt teremtő Juhász István özvegye, Rita elmondta, hogy az évek alatt egy nagy közösségé, családdá váltak a helyi lovasok.

– Ezen az eseményen is mindenki tudja, hogy mi a dolga. Figyelünk egymásra és a lovainkra is. Egykor az emberek szoros kapcsolatban éltek a lovakkal. A lovak segítették őket a munkában, a közlekedésben. A családok fenntartása függött tőlük. Ezért különösen fontos volt számukra, hogy a lovaikat ne érje semmi baj. Ezért kértek áldást rájuk. Ezt a szép hagyományt elevenítette fel a férjem 25 éve – magyarázta Juhász Rita az esemény szervezője.

Az eseményen többek között beszédet mondott még a helyi református templom új lelkészasszonya, Schönberger Klára is. A programot pedig a helyi gyerekek kis műsora tette színesebbé.

Kovács Csaba Albert atya is szólt az összegyűltekhez. Bevallotta, hogy még soha nem ült lóháton, de tudja, hogy a ló még ma is sok területen van jelen az ember életében, és nagy hatással van az emberiség életére. Majd a felsorakozó lovak elé sétált, és megáldotta azokat. Végül az atya és a lelkészasszony közös imát mondott a résztvevőkkel.