Klímavédelem

2022.11.04. 16:14

A Pilisi Parkerdő Zrt. erdei is őrködnek a megyei klíma felett

A Pilisi Parkerdő több mint fél évszázada kezeli és gondozza Budapest és agglomerációjának (melybe megyénk bizonyos részei is beleértendők) állami erdőit és fenntartható, természetközeli gazdálkodásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap az éghajlatvédelem – tájékoztatott a szervezet a közelmúltban az éghajlatvédelmi világnap alkalmából.

Walczer Patrik

Idén is várnak mindenkit a Vértes erdői

Forrás: 24 Óra

Fotó: W.P.

Közismert tény, hogy a klímaváltozás fő – bár nem kizárólagos – oka az üvegházhatású gázok, legfőképp a szén-dioxid fokozott jelenléte a légkörben. Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szén-dioxid megemelkedett mennyisége az ember tevékenységének eredménye. Éppen ezért lényeges, hogy a szén-dioxid-kibocsátást valamilyen módon ellensúlyozni tudjuk, amelynek legkézenfekvőbb módja – a kibocsátás csökkentésén túl – a szén megkötése, a szén raktározása. Erre számos technológiai megoldás született már, de mindmáig a legegyszerűbb, legolcsóbb és leginkább fenntartható, ha a szenet fában (azaz cellulózban, tehát szénhidrátban) raktározzuk. A száraz fának körülbelül a fele szén, így elmondható, hogy egy kilogramm fa körülbelül 0,5 kg szenet (illetve mintegy 1,8 kilogramm szén-dioxidot) köt meg. 

Hőszigethatás
Az erdők szerepe nemcsak szénmegkötő képességük miatt lényeges a klímavédelemben. Fontos funkciójuk még a szélsebesség lassítása, a talajvédelem, az árvízvédelem, az árnyas erdei mikroklíma. Az erdő a legkomplexebb szárazföldi ökoszisztéma, amely kölcsönhatásban van környezetével, például a nagyvárosokkal. Közismert negatív jelenség például a városi épületekről és az aszfaltról visszaverődő napsugarak miatt kialakuló hőszigethatás. Felmérések bizonyítják, hogy Budapesten a hőszigethatás miatt a kevés zöldfelülettel bíró belvárosi területeken egyes kánikulai napokon akár tizenöt–húsz fokkal is magasabb lehet a csúcshőmérséklet, mint az erdővel borított területeken. Ezt nagymértékben ellensúlyozzák a városi erdők, olyannyira, hogy a kutatások bebizonyították a közvetlen összefüggést a zöldterületek, legfőképp erdők elhelyezkedése és a kontrollált hőszigethatás között. 

A Föld megújuló szénraktárának jelentős részét adják az erdei életközösségek. Az erdők területének gyarapodásával lényegében szén-dioxid vonható ki a légkörből. Az európai viszonylatban is meglehetősen szigorú magyar erdőtörvénynek köszönhetően Magyarországon az erdők területe, térfogata – azaz erdésznyelven „fakészlete” – és természetessége is nő. 
A Pilisi Parkerdőben az erdők fakészlete évente csaknem kétszázhatvanezer köbméterrel gyarapodik. Az éves fakitermelés ennek a növekménynek nem éri el a háromnegyedét, százkilencvenezer köbméter körül mozog. A Pilisi Parkerdő speciális helyzetét jól mutatja, hogy az általa kezelt hatvanötezer hektárnyi területen országos viszonylatban is magas, közel húsz százalék a faanyagtermelést nem szolgáló erdők aránya. Ezeken a területeken igen ritkán van fakivágás – ez általában biztonsági vagy ökológiai szempontok miatt szükséges –, annál fontosabb viszont természet-, klíma-, talaj-, vízvédelmi vagy rekreációs funkciójuk. 

A Pilisi Parkerdő közleménye arra is kitér: az elmúlt időszakban összesen százöt hektáron történt, illetve történik a közeljövőben erdőszerkezet-átalakítás. Ez azt jelenti, hogy idős idegenhonos – például akác vagy feketefenyő – állományokat őshonos fafajokkal, jellemzően kocsányos tölggyel, cserrel, hazai nyárfajokkal és jellemző elegyfajokkal újítja fel a társaság. Ezeken a területeken ez a tevékenység rendkívül fontos a szénmegkötés és -raktározás növeléséhez. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában