Százkétszer kondult meg búsan Komáromban a trianoni harang

Bajnán immár tizenhetedik alkalommal rendezték meg a nyitott pincék napját, melynek tíz helyszínén lehetett kóstolni nedűket. A rendezvény idén egybeesett a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójával, így a helyszínen gyújtották meg pontosan 20 óra 22 perckor az Összetartozás tüzét. A Himnusz eléneklése után dr. Lénár Andor diakónus, történész beszélt az országcsonkításig vezető eseményekről. 

Esztergomban a hagyományokhoz híven a Prímás-szigeten található emlékoszlopnál tartottak megemlékezést. Hernádi Ádám polgármester kiemelte: 102 évvel Trianon után akkor cselekszünk helyesen, ha felemelt fejjel békét hirdetünk magunkért, és a határon túliakért. Erős Gábor országgyűlési képviselő szerint az országcsonkítást a magyar nemzet tragédiaként élte meg, a trauma sosem gyógyuló sebként van jelen a közös nemzettudatban. 

Komárom északi oldaláról 102 fáklyával indult el a menet Dél-Komárom irányába. Az Erzsébet hídon keltek át, egészen a Szabadság térig haladtak. Eközben dr. Molnár Attila polgármester és Vajda Bence önkormányzati képviselő 102-szer kongatta meg a trianoni harangot. A városháza előtt Szakály Sándor mondott beszédet, majd Boráros Imre és Dráfi Mátyás színművészek szavaltak. A megemlékezésen visszahelyezték a hivatal falára azt az emléktáblát, amelyet 1939-ben avattak fel, de 1945-ben eltűnt. Egy fénykép alapján Csák Attila szobrász készítette el újra. Az esemény a Kárpátia együttes koncertjével zárult. 

Naszályon, a Trianon-emlékműnél beszédet mondott Hozák Attila, az Angyallfy Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény történelemtanára, aki az 1920. június 4-i párizsi és budapesti eseményeket idézte fel. Beszédében számos érdekes, nem mindennapi részleteket ismerhettünk meg a szerződés aláírásának körülményeiről, és hogy miként élték meg Magyarország megcsonkítását az elcsatolt és anyaországban maradt magyarok. A rendezvényen közreműködött Gál László, Latinovits-díjas versmondó. A verseket és dalokat Nagy T. Dávid kísérte gitáron. 

Oroszlányban sok városlakó fogadta el az önkormányzat, a Rákóczi Szövetség Millenniumi Alapítványa és a Kölcsey-központ közös meghívását és rótta le tiszteletét a Trianon Emlékhelyen, a kettős kereszt emlékműnél. Többek között Színyei Melinda, a Párizsi Magyar Katolikus Misszió elnöke és Őry Péter, a felvidéki Csallóközcsütörtök polgármestere, valamint Török Alfréd, a lévai CSEMADOK járási elnökét is köszönthette Lazók Zoltán polgármester. 

Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni.

– fogalmazott beszédében az oroszlányi városvezető. A rendezvény Homonyik Sándor énekes műsorával és koszorúzással ért véget. 

Táton, a Hősök terénél gyűltek össze a lakosok. Ez emlékezésen Erős Gábor ország­gyűlési képviselő is részt vett. A Táti Férfikórus közreműködésével elhangzott a Himnusz, majd Turi Lajos polgármester úgy fogalmazott: Trianon után a magyarok nem tudták elfogadni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénytelenséget. Egy délvidéki származású helyi lakos, Milinszki Márton mondott beszédet. 

Tatabányán a tatabányai fúvószenekar, valamint Tóth Zsóka előadásában Vörösmarty Mihály Remény és emlékezet című verse nyitotta meg a megemlékezést a megyeszékhelyen Péterfy László Magyar Életfa című alkotásánál. Ezt követően Lusztig Péter alpolgármester mondott beszédet. 

Emlékezzünk az elcsatolt területekre és a több millió magyar honfitársa, és tegyük azt emelt fővel. Hiszen hiába szakítottak el bennünket tollal, mégis meg tudtuk őrizni nemzetünk egységét.

– fogalmazott az alpolgármester, hozzáfűzve, szerinte a történelem ezen korszaka nincs befejezve.