Rock and roll és beatzene: jó buli volt a 60-as, 70-es évek Komárom megyében

Bár az első újsághírek meglehetősen lesajnáló hangnemben mutatták be az új zenei és táncdivatot, mégis ébresztgették a mozgalmakból kiábrándult korabeli ifjúságot. A Népszabadság 1957. március 3-i számában jelent meg először a rock and roll kifejezés nyomtatásban, egy lemezbemutató hangversenyt adva hírül, ahol „Bill Haley és Elves (így írva – a szerk.) Presley néhány lemeze” is hallható volt. A Komárom Megyei Dolgozók Lapjában 1958. január 30-án egy bizonyos „hősködő Tóbiásról” szóló jegyzetben szerepelt először kinyomtatva a rock and roll kifejezés. 

Komárom megye korabeli fiataljai zenélni is akartak, így sorra alakultak az együttesek. A megyei lap cikkei és Szilas Zoltán Lábnyomok a plafonon című könyve alapján próbáljuk megidézni az 1960-as évektől játszó őszenekarokat. 

Részben szabad út a beategyütteseknek 

A beatzenét játszó, egyre nagyobb számban alakuló zenekarokra 1967-től figyelt fel a 14 éven felüli ifjúság ideológiai neveléséért felelős Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). A szervezet Komárom megyei küldött­értekezletén Szabó Ferenc, az intéző bizottság tagja – Leninre hivatkozva – hangoztatta, „hogy minden kor ifjúsága más úton és módon jut el a szocializmushoz. A mi feladatunk …, hogy ezt a más utat mindenkor egyengessük, segítsük.” 

Az ideológiai jóváhagyás után többé-kevésbé szabad út nyílt a beategyüttesek előtt. A különböző szintű KISZ-szervezetek, együttműködve a művelődési házakkal városi, járási, megyei, sőt, regionális fesztiválokat rendeztek országszerte. Megyénkben is.

A KISZ megyei bizottsága szervezésében Tatabánya adott otthont az amatőr tánczenekarok megyei fesztiváljának. Az 1969-es zsűrijének elnöke Magyar József, a művészeti dolgozók szakszervezet megyei bizottságának titkára volt, egyik tagja pedig Komjáthy György, a Magyar Rádió zenei szerkesztője. 

Sorra alakultak a zenekarok 

A megye többi városában is volt „beatélet” és verseny is. 1969-ben Tatán Diákművészeti Találkozót rendeztek, Esztergomban városi Ki mit tud?-ot 1968-ban, 1970-ben pedig a szentgyörgymezei KISZ-alapszervezet kezdeményezésére a városban működő beatzenekarok vetélkedőjét. 

A korai bandák közé tartozott az oroszlányi Petőfi Művelődési Otthon zenekara, a Sincron együttes. Tagjai közül Szerdahelyi Árpád zenekarvezető és szólógitáros, valamint Kiss István neve szerepel. Műsoros estjeik különlegessége az volt, hogy azokon az első részben a beat stílust, míg szünet után dixielandet játszottak, az ének csak másodrendű volt. 

A rock and roll indulása - A rock and rollal kezdődött minden. Az új stílus és tánc még az 1940-es évek végén alakult ki a rhythm and blues, a rockabilly és a western swing elemeiből, majd meghódította az Egyesült Államokat, és átterjedt Európába. A szakirodalom szerint Alan Freed lemezlovas használta először a rock and roll kifejezést 1953-ban, míg 1954-ben Bill Haley „Rock Around the Clock” című dala kiáltotta a világba a tizenéves fiatalok új stílusát. 

Ennél is korábbi alakulat a hattagú Nautilus. A tatabányai népház gitárzenekarának tagjait a divat meg a lelkesedés hozta össze 1964-ben. Az alapító Peternák György volt, az együttes vezetője, zongoristája, orgonistája Frecska József, a szólógitáros Szendőfi Géza, Szűcs Sándor akkordgitárosként működött közre, míg Nagy Károly a basszusgitáron játszott. Szám Antal, a Nautilus dobosa, míg énekese, Engel József. 1967-ben már részt vettek az amatőr együttesek salgótarjáni országos fesztiválján, Tatabányán pedig a népház ifjúsági klubjában és a mésztelepi Erkel művelődési otthonban léptek fel rendszeresen. Az 1969-es tatabányai amatőrfesztiválon a zenekar „hatásos műsorral örvendeztette meg közönségét, és elismerően szóltak róluk országos fesztiválokon is. 

Az 1960-as évek végének másik ismert tatabányai együttese volt az 1965-ben megalakult Atlasz, amely nem azonos Flamm Ferenc Atlas együttesével. Felállásuk a következő volt: Darabos László szólógitáros, orgonista, zenekarvezető, Sebestyén György dobos, Ipi Lajos ritmusgitáros és szájharmonikás, Joó György basszusgitáron és szaxofonon játszott és a tatabányai Zsdanov művelődési ház volt az „anyaintézményük”. A tatabányai Zsdanovon kívül Héregen, Gyermelyen, Tatán is felléptek, sőt, egy hónapon át minden este játszottak a Halász-kertben.  1970-ben a soproni dunántúli beat-zenekari fesztiválon aranydiplomát kapott az együttes. 

A KPVDSZ tatabányai művelődési házának együttese, a Sierra 1969-ben a salgótarjáni Országos Jazz Fesztiválon bronz oklevelet nyert, a zenekar vezetője, Noll Miklós pedig a zsűri különdíját kapta. Az 1963-ban alakult társaság első sikerét az 1965-ös megyei fesztivál hozta, amikor is elnyerték Tata város vándorserlegét. 1969-ben az amatőr tánczenekarok megyei fesztiválján arany­oklevéllel jutalmazták a zenekart. A Sierra tagjainak 26 év volt az átlagéletkora: szólógitárosuk, Kovács Ferenc, basszusgitárosuk, Plesóczki Pál, Preck György dobos és Noll Miklós volt a zongorista. 

Tizenéves tehetségek léptek színpadra 

Dorog és környéke legismertebb zenekara a Neoton volt, és nem tévesztendő össze a Pásztor László vezette Neoton Famíliával, valamint annak jogelődjével. 1962-ben alakult az együttes és 1974-ben szűnt meg. A formációban az évek során mintegy húsz fiatal fordult meg. 1968-ban a hattagú társaságból Várkövi István szaxofonon és klarinéton, Magyar Balázs gitáron és zongorán. Mráz János basszusgitáron, Kertész Róbert ütőhangszereken játszott, állandó énekesük pedig Sasvári Kati volt.

Esztergomban is viszonylag sok zenekar tevékenykedett. Az 1968-as városi Ki mit tud?-on a Stengs együttes lépett fel. Az 1969-es tatabányai fesztiválon a Dooms Day, valamint a T. Boy képviselte Esztergomot. Az 1970-es beat-vetélkedőn a Smokers, a Kiátkozottak és a Cé-Có került a döntőbe. A Cé-Có vezetője és szólógitárosa a 17 éves Russ Pál volt. A ritmusgitáros a 18 éves Kostyál András, basszusgitáron Vincze Ervin játszott. Gál László, 20 éves tanuló volt a dobos, a 19 éves Horányi László pedig az énekes. Többnyire angol dalokat játszottak, ezen belül Jimmy Hendrixet. 

Csupán az említés szintjén is sok Komárom megyei beat­zenekar nevével találkozunk a korabeli cikkekben. Az 1969-es tatai Diákművészeti Találkozón az Esztergomot a Bottyán-technikum zenekarai, a Cyklon és a Smokers képviselte, a komáromi Jókai-gimnáziumot pedig a Logaritmus. 

Hírességek is indultak megyénkből 

Az 1969-es tatabányai amatőrfesztiválon nagy sikert „a tatabányai bányaipari technikum műsoron kívül szereplő pol-beat együttese” míg a szőnyi Horizont együttes… teljesítményét a zsűri… aranyoklevéllel honorálta.” A hattagú Titán zenekart Hanyetz Frigyes vezette. A Tarjáni Állami Gazdaság amatőr beategyüttesét a gazdaság vezetői nemcsak erkölcsi, hanem jelentős anyagi támogatásban is részesítették.

Gitár és ének a középpontban - Az 1960-as évek elejének fiatal brit zenészei (többek között a Rolling Stones, valamint a Beatles tagjai) is előadták az Egyesült Államokból érkező dalokat, majd megteremtették saját műfajukat, amit „beat” névvel illettek. A ritmikus, gitárcentrikus zene annak idején Liverpool kocsmáiban jött létre. Az egyik legfőbb jellegzetessége, hogy az elektromos gitárok előtérbe kerülnek, illetve a szöveg és az énekhang szerepe felerősödik. 

Rédén is működött beat­zenekar, míg Csolnokon a dorogi Tornádó együttes lépett fel a kéthetenként tartott ötórai teákon. Az 1971-es tatabányai beatfesztiválon résztvevő zenekarok között is voltak ismeretlen nevek: az esztergomi Dominó és Trükk, a tatai XII. Ramses és Matador, a tatabányai Viktória és Cső, valamint a komáromi „Help”. Ezen kívül már 1969-ben volt országos hírű zenésze Komárom megyének a dorogi Fehér Lajos személyében.

A „ritmus ördöge” régi dorogi zenészcsaládból származik. A rockkorszakot a dorogi Lerner együttesben kezdte, majd a későbbi Express billentyűsének, Magyar Csabának az esztergomi együttesében zenélt. 1966-tól a Syrius, majd pedig az abból kivált tagok által alapított Juventus, jóval később pedig a Karthago dobosa lett.