Czunyiné dr. Bertalan Judit: Nem álmaim vannak, hanem terveim

– Amikor időpontot egyeztettünk, csak két hét múlva volt az első szabad másfél órája. Mindig ennyire be van táblázva? 
– Általában igen. Korán kelek, és általában későre jár, amikor minden terhével leteszem a napot. 

– Hány kilométert vezet egy átlagos napon? Egyáltalán hogyan telik egy napja a térségben? 
– Változó. De csak a választókörzetben is összejön 150–200 kilométer, ha budapesti egyeztetés, vagy bizottsági, parlamenti elfoglaltság van, több is lehet. Persze vannak irodai napok, és a hatékonyság, az időgazdálkodás miatt egymáshoz közeli eseményeket igyekszünk tervezni. Ez ritkán jön össze. 

– Nagy a választókerülete, ahol három eltérő jellegű terület található. Melyek voltak az elmúlt időszak legnagyobb kihívásai a kisbéri, az oroszlányi és a komáromi térségben? 
– Mindenütt más. Mint ahogyan az adottságaik is. Máshonnan is indultunk 2010-ben településenként is, országosan is. Nehéz kiragadni bármit is. De ha néhányat lehet, akkor nézzük: 2010-hez képest a családok és családosok biztonsága, a családtámogatások bősége, a munkanélküliség radikális csökkentése, a fejlesztéspolitika helyi hasznosulásának segítése, a közúthálózati beavatkozások és fejlesztések. Fontos a gazdaság megerősödése. Az önkormányzatok adósságállománya a működést veszélyeztette, noha a 2010 előtti kormányzati intézkedések miatt működésre vették fel, nem fejlesztésekre. 2010-ben majdnem 12 százalékos volt a munkanélküliség, a Vértesi Erőmű Zrt. a korábbi kétes áramvásárlási szerződések miatt csődhelyzetben volt. 

– Azokban az években szinte minden lapszámában írta 24 Óra az erőműről. Ma hogyan emlékszik arra az időszakra? 
– Akkoriban munkavállalók ezrei voltak kétségbeesve. A Vért esetében biztosítottuk a szénfillér további lehetőségével a működést mindaddig, amíg a földalatti munkakörökben dolgozók korrekt életpálya-rendezése nem történik meg. Ez sikerült. 

– Említette az eladósodott önkormányzatokat is. Ők is megkapták a konszolidációt. Azóta más utakon járnak. 
– Igen. Az önkormányzatokat 2013-ban konszolidáltuk, az uniós forrásokat (TOP) a fejlesztéseikhez önerő nélkül tudják fejlesztésre fordítani, mert 100 százalékosak, a kormány pedig valamennyi esetben biztosította a költségnövekmények fedezetét hazai forrásból. A munkanélküliség 3 százalék alatti. A családtámogatásoknak és a vidékfejlesztésnek köszönhetően életre keltek falvaink. 

Van mire büszkének lenni a térségben

– Készített valaha egy olyan összesítést, hogy a különféle programokból mennyi fejlesztési pénz áramlott a választókerületébe? 
– Persze. Mindent összevetve, hazai támogatásokat, egyedi döntéseket, uniós projekteket, több száz milliárd forint. 

– Melyik fejlesztésekre a legbüszkébb? 
– Majk teljes megújulása, újjászületése, az oroszlányi kosárcsarnok, a Bányászati Múzeum, a Csillagerőd, a Monostori híd, a kisbéri tanuszoda és az egész Magyar Falu Program. De ahol a támogatás összegében kisebb, a településnek fontos beruházás valósulhatott meg, nekem az éppoly kedves. 

– Komárom térsége nagy fejlődésen megy át, özönlenek a cégek az ipari parkba. Mégis vannak, akik nem jó szemmel nézik a távol-keleti beruházókat. Mit tehet egy politikus azért, hogy az előnyöket is lássák az ott élők? 
– A város jó adottságai mellett a városvezetés dinamizmusa, jó ritmusérzéke teremtette meg az ipari parki beruházások alapjait. 

Bátor, sőt vakmerő döntésnek számított 2011-ben az ipari parki infrastruktúra fejlesztése mellett dönteni, ma ezt a döntést igazolja a fejlődés. 

Persze sok nagy beruházásnál sokkal látványosabb is, ha előfordulnak problémák. Azonban az, hogy valami kiemelt beruházás, vagy fokozott állami támogatást kap, annak gazdasági oka van, nevezetesen a stabil munkaerőpiaci háttér biztosításában partnerek ezek a vállalatok. De ez a kiemelt státusz, a kiemelt figyelem egy esetben sem mentesíti a beruházókat a szigorú hatósági eljárások alól és nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi szabályoknak való megfelelőség biztosítása is alapvető szempont. 

„Kell egy csapat!”

– Sokakat foglalkoztat, hogy miként áll a Környét elkerülő, Oroszlányt közvetlenül az autópályához kapcsoló út megépítésének ügye? 
– Kezdeményezésemre nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett. Rövidített közigazgatási határidőkkel folyik a tervezés és a környezeti hatástanulmány, ez az egy, ami nem lehet kevesebb 12 hónapnál. Ezekre a forrást biztosította a kormány, a tervezők a nyomvonaljavaslatot véglegesítik, és ha elkészül közhasznú társaság, az engedélyes és a kiviteli tervek alapján lehet indítani közbeszerzést. Ez a beruházás nem csupán Oroszlány gazdasági lehetőségeit erősíti, illetve a környeiek mindennapjait könnyíti meg, de a térségi úthálózat-fejlesztés egyik központi fejlesztése is. 

– Úgy hallottam, hogy lelkes szurkolója az oroszlányi kosárlabdacsapatnak. Egy évtizede mekkora esélyt adott volna annak, hogy új csarnok és minden tekintetben első osztályú kosárlabdacsapata lesz egy ilyen kisvárosnak? 
– Hát persze, hogy szurkolójuk vagyok, mert kell egy csapat! De a szurkolói szív kevés lenne. Itt azt kell látni, hogy valami, ami fontos az oroszlányiaknak, abban szövetséget kötöttünk. Így sikerülhetett. Persze, hogy 2011-ben mind a csarnok, mind az NB I. is csak álom volt. Sokan kételkedtek is benne. De élve a TAO lehetőségével, elsőként a kosarasok közül megszületett a támogató döntés, majd 2016-ra elkészült a csarnok is. 

Ma is minden alkalommal meghatódom, ha belépek az oroszlánok szentélyébe! 

Az NB I.-be jutás pedig egyáltalán nem ment volna a szurkolók nélkül! Knézy Jenő jellemezte őket így: szurkolásban pedig világbajnokok az oroszlányi drukkerek! És ez így is van. 

Az eddigi fejlesztések után is vannak még tervei

– Nézzük Kisbér térségét, amely a Bakonyalja csodálatos természeti környezetével rendelkezik, de bőven van mit pótolnia infrastrukturálisan. Mit sikerült lefaragni a hátrányokból az elmúlt évtizedben? 
– A legfontosabb a város közszolgáltatásainak, a járásközponti feladatoknak a megfelelés. Önálló tűzoltóőrs lett Kisbéren, a járási hivatal számára is megújult a Batthyány műemlékegyüttes egy ikonikus épülete, a kórház is bővült és gyarapodott, a tanuszoda is épül, a városközpont is szépül, ebből már a Nagyboldogasszony római katolikus templom és plébánia készen van. Útfelújítások vannak folyamatban, újabb bölcsőde épül, összeszámolni is nehéz, de még így is maradt feladat. A városon áthaladó forgalom, a város megközelítése, a 13-as, 81-es főutak Komárom-Székesfehérvár útvonal kétszer kétsávos gyorsforgalmi út tervezése megindult, ez kardinális kérdés most is, a jövőben is. 

– Emlékszik még arra, hogy 2010-ben képviselőként mi volt az első, nagy kihívást jelentő teendője? 
– A Vértesi Erőmű helyzete, azután a kormányhivatalok létrehozásával kormánymegbízottként a megye közigazgatásának újjászervezése. Szép idők voltak. Nehezek, de szépek. 

– Ha áprilisban újra elnyeri a választók bizalmát, akkor mi a három legfontosabb álma, amit valóra váltana a következő években? 
– Jókai írja egy helyütt: „Csak az tudja, hogy hova érkeztünk, aki tudja, honnan indultunk el!” 2010-ben munkanélküliség, csődbe ment családok, vállalkozások és önkormányzatok volt a kiindulás. Mostanra pedig az előbbiekben felidézett számtalan fejlesztés, a térség erősödése. 

Ezért nem álmaim vannak a következő ciklusra, hanem terveim és abból fakadó feladatok. 

Egyrészt az említett két nagy közlekedéshálózati infrastruktúra fejlesztésének befejezése. De folytatni kell a kistelepülések fejlesztését, az infrastruktúra és az intézményhálózat felújítását és bővítését. Meg kell tartani a térség gazdasági erejét és az abból fakadó létbiztonságát az itt élőknek. Igazából tovább kell menni, előre menni! 
 

Névjegy – Czunyiné dr. Bertalan Judit pedagógus és családjogi szakjogász, magyar és történelem szakokon szerzett egyetemi oklevelet, majd Szegeden jogi diplomát, valamint Pécsett családjogi szakjogászi oklevelet. Tíz évet tanárként dolgozott a felsőoktatásban. 2004 óta tagja a Fidesznek. A 2006-os és 2010-es önkormányzati választásokon Bokod önkormányzati képviselőjévé választották. 2011-től kormánymegbízottként tevékenykedett. 2014-től Komárom-Esztergom megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője, és a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosi feladatokat is ellátja. Férjezett, két gyermek édesanyja.