Gazdát cserél minden, ami még használható a tatabányai bolhapiacon

– Te, Bandi, add már ide a tollad, az enyém megint „lefagyott!” – kérte mézeket áruló szomszédját egy húsárukat kínáló férfi, amikor a nála vásárló hölgynek írta a nyugtát. 

Hiába, a fogvacogtató mínuszok nemcsak a látogatószámra, hanem az írószerszámok működésére is hatással voltak, a nyugta mégis megíródott. Az úriember lapunknak elmondta: évek óta kínálja portékáját a csarnokban, mint fogalmazott, leginkább a friss sonka és szalonna fogy mostanság, amit kenyérrel jó enni (e sorok írója sem volt rest, a táskájába került fél kiló bizalomgerjesztő sonka, a reményeket pedig beváltotta). A fentebb említett hölgy kosarába csülök került, mint említette, a bablevesnek elmaradhatatlan kelléke a családban.  Kicsivel arrébb néhány négyzetméteren belül rengeteg esetben megtapasztalhattuk, hogy rohan az idő: megannyi fali- és ébresztőóra kellette magát. 

– Ez szól? – érdeklődött egy fiatalember az árustól, mutatva az egyik vekkerre. 

– Mindjárt meglátja, rakok is bele elemet! – hangzott a válasz. Nos, ha az ébresztőórán múlik, emberünk bizonyára nem fog elkésni a munkahelyéről reggelente… 

A bolhapiacon nem volt hiány könyvekben sem, könyvmolyként magam is elidőztem a pultnál. A spektrum roppant széles volt: a Sylvia című romantikus regénytől kezdve a különböző novellásköteteken át a Világtörténet albumig számtalan olvasnivaló közül lehetett választani. 

– Itt nem kell már más, ugye, papa? – kérdezte eközben élete párját egy éltesebb hölgy, kezében három nagy szatyorral. Az úr válasza egy határozott „nem” volt, meg is indultak kifelé. 

Mi azonban még elidőztünk egy darabot. Láthattunk például megannyi plüssjátékot, műanyag harcosfigurát – bizony, azok a piacozók, akik gyermekükkel együtt érkeztek, még néhány száz (néhány ezer) forintot ott hagyhattak. A kinti részen a ruhákat kínálóknál is volt érdeklődés: noha szellősen el lehetett férni, több meleg pulóver, illetve télikabát is gazdára talált ezen a szombat délelőttön. 
A csípős hidegre pedig a legfőbb bizonyíték az volt, hogy az alkoholtartalmú lélekmelegítők (lásd még pálinka, forralt bor) népszerűsége töretlennek bizonyult.