Fenyőfürtös tanösvény csábít Rédére

A részben önkormányzati, részben a Vérteserdő Zrt. által kezelt állami területen lévő tanösvény hossza 1,9 kilométer. A hiánypótló beruházás 12 állomásán értékes információkkal szolgál a látogatók számára az Esterházy családról, Réde történelmi értékeiről és a Bakonyalja élővilágáról. A séta során a tájékoztató táblák betekintést nyújtanak – többek között – az egykori Esterházy Park növény- és állatvilágába, bemutatják az itt található erdőtársulásokat, fajokat, de emlékképeket villantanak fel a grófi család életéből, az általuk létesített park egykori pompájáról is.

A település helyi történelmi és természeti értékeit hirdető tanösvényről szóló tájékoztatóban azt írják: létrejöttét a Rédei Intézőház Kft. képviselője, Varga János szorgalmazta, melyhez csatlakozott Réde Község Önkormányzata, valamint az erdőgazdálkodás is. A projektben részt vevő felek megosztották a kialakítással és fenntartással kapcsolatos feladatokat és költségeket is.

A tanösvény kialakításához kapcsolódóan megújításra kerültek a tanösvény mentén található grófi emlékkövek és – kifejezetten az Intézőház Kft.-nek köszönhetően újra rendezett állapotú – a vadgesztenyékkel árnyékolt Grófi temető. A tanösvény témáihoz kapcsolódva teljes egészében felújították az Intézőházat is, ahol az érdeklődők számos helytörténeti emléket, természettudományi és antik fegyvertárlatot csodálhatnak meg. A ház emellett kiváló helyszínt biztosít a kulturális programoknak is.

Színes társaság lakta az Intézőházat

A csaknem 1800 méteres túra utolsó állomása, az Intézőház 1879-ben épült. Az utolsó rédei intéző a mosonmagyaróvári Újhelyi Imre fia, Újhelyi László volt. Újhelyi Imre a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia európai hírű tudós professzora volt. Fia László, neveltetése és tudása alapján Farkas Jenő erdőmérnök kollégájával a rédei uradalomban megalapozta az itteni vadállomány megvédését, szakszerű és természetvédő vadászatát.

A házba 1947-től az Esterházy család Rédén élő tagjai költöztek pár évre, majd tanácsi kezelésbe kerülése után a házat orvosi rendelőként, szolgálati lakásként hasznosították. Lakott itt orvos, állatorvos, tanító. Szerencse, hogy ez az épület nem maradt lakatlanul, mert használat nélkül ez a nagyon értékes „hírmondó” is a kastély sorsára jutott volna. Utolsó lakói a helyi bútorüzem erdélyi vendégmunkásai voltak – írja a redei24fenyo.hu.

Az erdőgazdálkodás azt írja: azok az eszmék, melyek az angolkertek megtervezését, elrendezését meghatározták részben a felvilágosodás új társadalom- és emberképével, valamint természetfelfogásával voltak kapcsolatban. Ezek közül a kertek és az abban található növények formája szempontjából a legfontosabb az, ami az embernek a veleszületett tulajdonságaira alapozott, szabad nevelését és fejlődését tűzte ki célul.

A Rédei 24 fenyő honlapján olvasható: a parkban fürtben áll 24 fenyő, melyet Esterházy Imre gróf ültetett, feljegyzések szerint a XIX. század derekán. Ez az elnevezés a községben közismert, ezért is kapta a tanösvény a „24 fenyő” nevet. Az Intézőház vadászati gyűjteményének megalapítójának az volt a szándéka, hogy a név fennmaradjon, ezért a parkban a fenyők elé kopjafát helyezett el, és ezzel egyértelműen védnökséget is vállalt a 24 fenyő felett. A kopjafán megörökíttette gróf Esterházy Imre nevét, mint a fenyők ültetőjét egy, a Pap Ferenc költőtől átvett idézettel. A kopjafa megtekinthető az Esterházy parkban, a 24 fenyő előtt.

Arra, hogy a most mintegy 150 éves fenyőknek legyen „utóda”, a kertben 24 feketefenyő csemetét ültettek el.

A látogatók egy izgalmas séta során járhatják be a tanösvényt. Közben a kihelyezett tablók segítségével megismerkedhetnek a park fás és lágy szárú növényeivel, a kastély és a kiskastély történetével, a névadó rédei fenyőkkel. Az idelátogatók azt is megtudják, hogy hol van a Tilos-erdő és honnan kapta a nevét.