Ha te is imádod a lebegő falus fotókat, ezt tudnod kell a világhírű tóról

A lebegő faluként híressé vált bokodi horgászstégek és a környék jövőjét nagyban befolyásoló koncepció elkészítésében segít a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Kemma.hu

Forrás: Czunyiné dr. Bertalan Judit/Facebook

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz-KDNP) meghívására érkezett a lebegő faluként érkező Bokodi-tóhoz, de ha már ott járt, a környéket is bejárták. Ahogy a térség országgyűlési képviselője Facebook-oldalán fogalmazott, közös gondolkodásra hívta a térségbe a vezérigazgatót, a tó apropójából, ami

„az utóbbi években marketing nélkül önálló turisztikai brand lett”.

A brand egy jól elkapottt fotóval indult világhódító útjára, ez pedig nem túlzás. Még új-zélandi reklámfilmet is forgattak itt Kapitány Jánossal, aki rácsodálkozott, hogy a távoli szigetországban drágább a lassabb net, de Kállay-Saunders András is készített itt klipet, és ahogy Czunyiné dr. Bertalan Judit is " target="_blank" rel="noopener noreferrer">írja, a tavat egyre sokasodó számban látogatják, sokaknak bakancslistás hely, hétvégente mind az oroszlányi, mind a bokodi oldalon rengeteg a turista, miközben hiányoznak olyan dolgok, mint a parkolók, vizesblokkok, esetleg büfé.

– Ez pedig gondokat okoz, s valljuk be, nekünk, itt élőknek nem tetszően alkalmanként nem is a vidékünk jó hírét viszik a látogatók. Pedig ez egy jó hely! – fogalmazott a képviselő, aki szerint több okból is sajátos a helyzet.

A világhírűvé vált stégek a helyi pecások, horgászok pihenőhelyei. Ők a csendet és a nyugalmat szeretik, a hobbijukat szeretnék békésen megélni, és ez jogos igényük. A stégtulajdonosok védik a privát szférát, ahogyan tudják.

A látogatók a látványért jönnek. Ha idejönnek, látni is akarnak valamit.

Ugyanakkor amikor az elhíresült fotó perspektíváját keresik, a magánstégekre is felmennek, és valóban sok a panasz is a látogatókra.

A terület jogi státusza szintén sajátságos. A Vértesi Erőmű területe a tó és a partja, rajtuk a stégek pedig különleges jogállással magánszemélyeké. Az oda vezető utak vagy a Vértesi Erőmű vagy a két önkormányzat, vagy az erdészet útjai. Lezárni, vagy kijelölni, csak részben lehet, s ez a problémát is csak növelné. Az önkormányzatok ugyan közigazgatási területükként érintettek, de mégsem tudnak hatáskör hiányában hatásos lépést tenni. A Vértesi Erőmű az üzemi kezelésű területek rendezésére jogosult, turisztikai tevékenységet nem végezhet. A horgászegyesület tevékenységi köre szintén nem turisztikai célú.

Megoldás viszont kell, fogalmazott az országgyűlési képviselő, kiemelve, hogy a több évtizedes rend megtartása és a horgászok nyugalma fontos, ahogy az ez iránti igényük is.

A lebegő falu jövőjéről egyeztettek

– Ezért ez a legfontosabb szempont. Az önmagát építő turisztikai brandet, a lehetőségét pedig vétek nem a térség javára fordítani. Szervezetten, védve az itt nyugalmat keresőket, de kiszolgálva a látványért ide érkezőket – tette hozzá, magyarázatot is adva arra, hogy milyen kérdésekre keresték a választ Guller Zoltánnal, annak turisztikai tudása és turizmusszervezési tapasztalatai alapján.

– Ami a nehézsége az ügy kezelésének, hogy az erőmű területe, a tó területe állami tulajdon egyben adja a megoldást is a Magyar Turisztikai Ügynökség segítségül hívásában. Ráadásul bármilyen szervezett turisztikai attrakciót is terveznénk, annak forrásigénye van – részletezte Czunyiné dr. Bertalan Judit, aki arról is hírt adott, hogy a Vértesi Erőmű munkatársaival, az ügynökség munkatársaival hamarosan elkészül egy turisztikai fejlesztési koncepcióterv, amit először a horgászegyesülettel fognak egyeztetni a települések vezetői mellett.