Az esztergomi településmérnök szerint Tatabánya éllovas az okosvárossá válásban

– Egyre gyakrabban halljuk az okosváros, okosfalu fogalmakat. Mit jelentenek ezek?

– A két fogalmat érdemes az elején különválasztani egymástól, továbbá meg kell említeni az okosrégiót és okosországot, melyek egyre inkább a kutatások és közgondolkodás fókuszába kerülnek. Az okosfalu és okosváros témakörében nagyon sok közös pont van, viszont alapvető jellembeli különbségek miatt egymástól eltérő jellemvonásokkal rendelkeznek.

– Akkor vegyük elsőként az okosvárost. Mit értünk ezalatt?

– Az okosvárosnak nincsen egy egységesen elfogadott meghatározása, az egyes tudományágak és szakterületek saját szemszögükből nézve a fontosnak és kiemeltnek tartott vizsgálati területet/területeket emelik ki. Az infokommunikációs cégek ebben a témakörben az informatika és a kommunikáció szerepét hangsúlyozzák, az egyes országok viszont államuk fejlődéstörténetét, földrajzi helyzetét, illetve az ország jövőbeli prioritásait jelöli meg az okosváros definíciókban. A meghatározás egyfajta közvetítés, amit el szeretnének juttatni az állampolgárok felé.

– Hogyan hangzik a magyar definíció?

– Hazánkban ebben a témakörben a Lechner Tudásközpontban folyik sokrétű és széles spektrumú kutatás. Magyarország kormánya egy három évvel ezelőtti kormányhatározatban rögzítette azt is, hogy az okos jelzővel illetett helységeknek milyen szempontrendszernek kell megfelelniük. A definíció szerint olyan települést vagy településcsoportot nevezhetünk okosvárosnak, amely természeti, illetve épített környezetét, ezeken túl digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.

– Okleveles településmérnökként hogyan vélekedik az okosvárosokról?

– A diplomadolgozatom írásakor megalkottam a saját koncepciómat, ami a legtöbb komponens bevonásával határozza meg, hogy mikortól számít okosnak egy város. Úgy gondolom, hogy akkor, ha a település a földrajzi, társadalmi és politikai adottságait maximálisan figyelembe véve, fő célként a fenntarthatóságot és a település polgárainak igényeit, illetve a település gazdasági, társadalmi, illetve ökológiai életében részt vevő szereplők számára céljaik elérését támogatja. Természetesen ennek az elkötelezettségnek a település víziója iránt kölcsönösnek kell lennie. Az okosváros fő jellemzői közé tartozik az aktív és párbeszédre épülő folyamatos napi szintű kommunikáció. Az alulról építkező és társadalmasított városi településtervezés, szervezés és üzemeltetés is megjelenik a szemléletemben. Az okoseszközök, illetve -rendszerek is az egész koncepció részeként értelmezhetők, megvalósításuk nem a technológia felsőbbrendűségét hivatott reprezentálni az emberi alkotással szemben, hanem a vízió beteljesítéséhez járul hozzá.

– Így már érthető az okosfalu és -város közötti különbség.

– Igen, ráadásul a falvak teljesen más funkciókkal, kihívásokkal, társadalommal és életformával rendelkeznek. Az okosfalu közösségi alapokon szerveződő kezdeményezés, melynek lényege, hogy az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket próbálja hasznosítani vidéki környezetben. Tehát eltér egymástól a két koncepció.

– Sokan úgy vélik, hogy egy okostelepülésen kizárólag okos­eszközöket használnak. Mi igaz ebből?

– Egyes világi törekvések szerint az a cél, hogy egy település csak okoseszközökkel működjön, továbbá van olyan globális trend, miszerint csak az a jó eszköz, ami egyszerre sok infotechnológiai megoldást alkalmaz és csúcsteljesítményt nyújt minden egyes pillanatban. Ez egy hibás megközelítés, mivel egy egyszerűbb eszköz is lehet okos. Valójában az kaphatja meg ezt a jelzőt, ami több problémát is meg tud oldani. Azt gondolom, hogy az okos­eszközöknek egy bizonyos célt kell szolgálniuk és ennek érdekében kell okosodniuk a településeknek.

– Hogyan zajlik az okossá válás?

– Ez egy nagyon hosszú, több tízéves folyamat, az első lépés az, hogy a település eldönti, hogy okossá szeretne válni. Ehhez a törekvéshez magas fokú elkötelezettségre és hosszú távú komplex gondolkodásra van szükség. Településmérnökként évek óta kutatom a témát és tapasztaltam, hogy ahol megvolt a kellő elköteleződés, ott többnyire sikeresen végbement a fejlődés.

– Mikortól számít egy település okosnak? Mi jelenti a határvonalat?

– A szakemberek erről eltérően vélekednek: van, aki szerint a szándéknyilatkozat elfogadásának pillanatától, mások az első okoseszközök megjelenésétől számítják az új időszakot. Szerintem a határvonalat az elköteleződés jelenti. Ha ez megtörtént és megalkották a koncepciót, illetve a hosszútávú fejlesztési víziót, akkor nyugodtan beszélhetünk okosvárosról és -faluról.

– Milyennek látja a megyei települések helyzetét?

– Komárom-Esztergom megye kitüntetett szerepben van, több olyan település található itt, ami a magyar történelemben mind a mai napig fontos szerepet tölt be. Egy kicsit közelebbről nézve a városok és falvak rengeteg előnnyel, de egyben hátránnyal is rendelkeznek, egységben vizsgálva viszont azt mondanám, hogy megyénk jó adottságokkal rendelkezik. Az egyes településtípusok pedig lehetőséget nyújtanak arra, hogy mindenki olyan életet, életformát válasszon, amely biztosítani tudja számára a saját céljai elérését.

– Ön szerint az okossá válás folyamatában mely település jár élen a megyében?

– A megyében Tatabánya jár az élen az okosvárossá válás folyamatában. Megyeszékhelyünk egy nagyon komplex széles perspektívájú okosváros-koncepciót alkotott meg, mely a következő évtizedekre biztosítani tudja a hatékony és az emberek számára is a mindennapokban érzékelhető fejlődés érzését. Esztergomban az idei évben adták át az első okoszebrát, a projekt előkészítésében és lebonyolításában én is részt vehettem. A lakosság részéről kedvező fogadtatást kapott, ami bizonyítja, hogy van létjogosultsága az okostervezésnek, -gondolkodásnak, valamint -eszközöknek. Véleményem szerint Komárom is jó helyzetben van, elhelyezkedéséből és történelméből adódóan nagy lehetőségeket látok a jövőben. A Duna túlpartján lévő Észak-Komárom pedig már tett is konkrét lépéseket az okosvárossá válás irányában. A két település a jövőben nagy dolgokra lesz hivatott, ha egyesítik a saját koncepcióikat, céljaikat.

– Az okossá válás folyamatában hol tarthat megyénk tíz év múlva?

– A jövőben meg kell találni az előbbi egységek és a régiók közötti szerves és jól működő kapcsolatot. Amennyiben ez sikerül, úgy még több olyan projektet valósulhat meg hazánkban, ami az egyes területi részeknek az identitását és különlegességét még jobban hangsúlyozhatja. Komárom-Esztergom megyében a tendenciák alapján azt látom, hogy az elkövetkezendő tíz évben robbanásszerűen növekszik majd az okosfalvak és -városok száma.

Egyre szaporodnak az okosrégiók

A régió és a megye két egymástól nagyon elkülönülő fogalom, bár vannak közös pontjai: előbbi sokkal természetesebb, míg utóbbi mesterségesebb területi egység. A földön egyre több okosrégió található, melyek túlnyúlnak az országhatárokon és olyan területeket, társadalmakat is egyesíthetnek, melyek valójában összetartoznak. A világban zajló folyamatok alapján a területi fejlődés és fejlesztés a régiók irányába tolódik el, ebben a folyamatban a megyéknek egy újfajta közvetítő kohéziós szerepet kell majd ellátniuk. A régiókban fekvő településeknek hálózatos projektekben kell gondolkodniuk, ezen túl a gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés is kifejezetten hasznos és előremutató. Nemzetközi viszonylatban a sikeres régiók alapját egy jól felépített és bárki számára elérhető brand adja, ami Virágostóth Krisztián szerint itthon is elérhető lenne. Példaként említette az Ister-Granum Eurorégiót, mely az elsők között jött létre és évről évre fejlődik, a természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális alapjai pedig adottak ahhoz, hogy okossá is váljon.