Az ülő életmód következménye: népbetegség lett a derékfájás

Csörgetné Csapó Esztert, a tatabányai Szent Borbála Kórház vezető gyógytornászát és kollégáit arról kérdeztük, hogy milyen egészségügyi problémákat okozhat az ülőmunka és mit tehetünk azért, hogy elkerüljük az esetleges károsodásokat. A gyógytornászok elmondták: hosszú távú ülőmunka esetén úgynevezett kóros izomtónus-eloszlás alakul ki a szervezetünkben, ezért például a nyaki izmok görcsössé válnak. A gerinc mély hátizmait ekkor kevesebbet használjuk, így egy idő után azok gyengülnek és a végtagokban zsibbadás, vagy akár fájdalom is kialakulhat.

– A szakemberek szerint idővel rossz testtartást veszünk fel, előreesnek a vállaink. A gerincünk úgy működik a terheléssel szemben, mint egy lengéscsillapító. Ha rendellenesen terhelődik, a görbületeinek egyensúlya megbomlik – magyarázta Csörgetné Csapó Eszter.

Hozzátette: ez a csigolyák közti porckorongok degenerációjához vezethet, ami miatt még sérv is kialakulhat. Fájhat a fejünk, szédülhetünk is, ha a nyakizmokban vagy a gerincünknél eltérés keletkezik.

Minden harmadik embert érint

Idősebb korban az aktivitás már csökken, így egy hosszabb üldögélés több mozgásszervi és gerincproblémát is okozhat. A szakemberek szerint amit tehetünk ellene, hogy hosszabb-rövidebb sétákat teszünk, de ezen kívül több prevenciós torna is létezik, melyek segítenek az egészség megőrzésében. Ilyen például a csontritkulástorna (amit a tatabányai kórházban igénybe lehet venni). Ez egy komplex torna, melynek a lényege, hogy a meglévő csontsűrűséget megtartsuk, egyensúlyfejlesztéssel csökkentsük az elesések kockázatát. A gerinctornával megtarthatjuk a gerincoszlop mobilitását és elsajátíthatjuk a helyes mozgáskivitelezést. Vénás tornával pedig javíthatjuk a keringést, amivel elkerülhető a keringési rendszer pangásából adódó szív- és érrendszeri panaszok kialakulása.

A gyógytornászok szerint egyébként az ülőmunka miatti gondok minden harmadik, negyedik embert érintenek. Általában derék- és vállfájdalmakkal keresik fel a rendelőket.

A szakember arról is beszélt: helytelen ülésnél az egész testünk merev, ha nincs a derekunk megtámasztva. A medencénk hátrabillen, a nyakunk és a hátunk is görbe. A szakemberek elmondták, hogy az ülő munkavégzés – még ha megfelelő magasságú is az íróasztal és a szék, jól beállított a monitor magassága és dőlésszöge, illetve helyesen ülünk a számítógépnél – a mozdulatlan testhelyzet miatt nem egészséges ötven percnél tovább. Ahogy a törvény is előírja, tíz perc mozgás szükséges ennyi idő után. Ezt akár úgy is kombinálhatjuk, hogy félóra munka, majd 3-5 perc pihenő. Azonban hosszabb távú, például hatórás munkavégzés utáni egyórás szünet viszont már nem egészséges.

A vezető gyógytornász hangoztatta: problémáink kialakulásának megelőzésében fontos a megfelelő ülőalkalmatosság kiválasztása. Ha támla nélküli széken ülünk, lehetőleg a földön legyenek a talpaink, billentsük előre a medencénket és felfelé nyújtózzunk a fejünkkel. Emeljük ki a mellkasunkat és próbáljuk megtartani így a helyzetünket. A széktámla alsó része mindenképpen támassza meg a derekunkat és csússzunk hátra, amennyire lehetséges. A szék magassága akkor lesz megfelelő, ha derékszögben van a combunk a lábszárunkkal.

A gyógytornászok azt tanácsolják, ha számítógépnél ülünk, az asztal magassága akkora legyen, hogy a billentyűzetet derékszögű könyöktartással tudjuk használni. Lehetőleg a csuklónkat támasszuk meg, amit egy vonalba tegyünk az alkarral. A képernyő teteje szemmagasságban a megfelelő, mert fontos, hogy ne terheljük a nyakunkat feleslegesen. Gurulós széket használni a legoptimálisabb, hiszen ha forognunk kell a gépnél, a törzsünk csavarodását így elkerülhetjük.

Akik otthon dolgoznak, vagy ülnek a számítógépnél és nincsenek feltétlenül az íróasztalhoz kötve, érdemes kipróbálniuk, hogy egy fittball labdán végezzék a tevékenységüket. Ezen kívül használhatnak ülőpárnát, térdelőszéket is. Ülhetnek fotelben, vagy az ágyon, ügyelve arra, hogy teljesen hátra helyezkedjenek, az ágyékuk mögé pedig rakjanak hengerpárnát, vagy összecsavart törölközőt.