Öregszik a patikusszakma, de Komárom-Esztergom megye is készül a fiatalításra

Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke egy rádióműsorban elmondta: 1990-ben még mintegy 1400 gyógyszertárat tartottak nyilván Magyarországon. Akkor lehetőség nyílt úgynevezett jogelőd nélküli egységeknek a létesítésére, négy év alatt nagyjából ötszáz ilyen alakult. Ezt követően a 2006-os liberalizációig létezett egy patikalétesítési szabályozás, ami viszont azzal járt, hogy nem a közforgalmú gyógyszertáraknak a száma nőtt dominánsan, hanem a kistelepüléseken a fiókgyógyszertáraknak a száma. Abban az időszakban nagyjából hatszáz fiókgyógyszertár létesült. 2006-tól 2010-ig néhány száz közforgalmú gyógyszertár nyitott meg, amelyeknek a fele az elmúlt években be is zárt. Hozzátette: érzése szerint most egy konszolidációs szakaszban vagyunk, amikor remélhetően további gyógyszertár-bezárások már nem lesznek.

– Megyénkben megfelelő a gyógyszertári ellátottság, csaknem 70 patikát tartunk nyilván – fogalmazott kérdésünkre dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Komárom-Esztergom megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, előnyös, hogy a patika nélküli községek rendszerint közel fekszenek a városokhoz, így viszonylag könnyen hozzá lehet jutni a gyógyszerekhez, ellentétben az aprófalvas megyékkel. Hozzátette, hogy az úgynevezett fiókgyógyszertárakból sincsen hiány. Ezek olyan egységek, ahol nem nyújtanak teljes körű szolgáltatást, például nem készítenek helyben orvosságot, de ugyanúgy szakképzett gyógyszerész adja ki a szükséges medicinákat.

Az ország más, gyógyszertárral nem ellátott részein mobilszolgáltatást is alkalmazhatnak, amikor a gyógyír – hasonlóan az élelmiszerekhez, vagy a postai szolgáltatásokhoz – „házhoz megy”. Ennek kapcsán dr. Békefi Csilla kiemelte: a törvény ugyan lehetőséget biztosít mobilfiók-patika működtetésére is, ám a megyében nincs erre szükség.

Hetven év feletti tulajdonosok

Dr. Hankó Zoltán az említett rádióinterjúban kitért a generációváltásra is. Mint mondta, mivel a patika egyben gazdasági vállalkozás is, a céljuk, hogy a kiöregedő gyógyszerészek helyére fiatal szakembereket lehessen csábítani az érintett, főleg kis lélekszámú településekre, méghozzá úgy, hogy az ne menjen a jelenlegi gyógyszerellátó hálózat működésének rovására.

– Sajnos Komárom-Esztergom megyét sem kerüli el a szakma elöregedése, a jelenség elsősorban a kisebb falvakat érinti – magyarázta dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla. Mint mondta, lépéseket kellene tenni a falusi patikák megmaradásáért, ugyanis sok esetben hetven év feletti tulajdonos-gyógyszerész dolgozik ezeken a helyeken, aki évtizedek óta gyakorolja a szakmáját. A megyei kamara elnöke hozzátette: az érintett gyógyszertárak erőteljesebb állami támogatásában látja a megoldást, hogy a fiatalabb generáció képviselőinek is megérje működtetni a patikákat.