Így lett a gránátok földje a rekord alacsony Duna

Nyáron a csapadékszegény időjárásának következtében a magyarországi folyókon rendkívül alacsony vízszintek alakultak ki. A Dunán a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket, mindenhol rekordok születtek.

Szomorú képsorozatot kaptunk olvasónktól, Takács Ferenctől: a koppánymonostori Duna-ágban örökítette meg a nyár utolsó napjainak egyikén, hogy az extrém alacsony vízszint milyen hatással volt az élővilágra.

Szintén beszédes volt a videó, amely megmutatta, hogy száraz lábbal át lehet sétálni a Duna mellékágán Esztergomban.

A Duna bizonyos szakaszain hajózási tilalmat rendeltek el ősszel is. Gyakorlatilag a folyó mellékágainak pedig megszűnt a vízpótlása. Ez a jelenség leginkább a Neszmély és Süttő közötti kemping kikötőjében volt tetten érhető, ahol a kisebb ladikoktól a luxusmotorcsónakokig az iszapban vesztegeltek a vízíjárművek. Hihetetlen és lélegzetelállító drónfelvételeket is kaptunk a Duna esztergomi szakaszáról, és már az űrből is látszott, mennyit apadt határfolyónk.

Egy gátőr egyébként egy körülbelül 1000 éves, Szent István korabeli pénzérmét talált az Esztergom melletti Helemba-szigeten.

Október végén kezdett magához térni a folyó, akkor a vízszint emelkedéséről készítettünk time-lapse videót:

Az apály egyik legmegdöbbentőbb története viszont dunaalmási volt: Travertínóból, azaz édesvízi mészkőből dunaalmási kőfaragók 1933. februári dátummal készítettek egy emlékkövet, és levitték a Duna-partra. Ezzel jelezve az akkori rendkívül alacsony vízállást. A nyár végén hétvégén a kő ismét előbukkant a folyó hullámai közül, hogy aztán valaki ellopja a 85 éves emléket. Hasonlóan rossz poén volt az is, hogy valaki egy gránátot lopott el a mederből, mielőtt a tűzszerészek odaértek volna. Gránátok egyébként a Duna számos pontján bukkantak elő. Így például Komáromban, Dunaalmáson és Nyergesújfalun is.