Szelek szárnyán repülhettek...

Ködös és hideg reggellel indult a szombat, így repülésre nem alkalmas időben várta a nyílt napra látogatókat a Rubik Ernő Repülőtéren az Aero Klub repülősei október 20-án. A lelkes amatőrök igazán türelmesek voltak, senki nem fordult vissza, amikor megtudtuk: repülés csak akkor lesz, ha felszáll a köd, és legalább a Nagy-Gete-hegy tetejét látni lehet az esztergom-kertvárosi reptérről. Ami, valljuk be: nincs közel Kertvároshoz.

Sebaj, amíg a – köd és a repülő esetében is – a felszállásra vártunk, Mészáros Zoltán repülőoktató egyórás szakmai előadását hallgattuk a repülőtér egyik kistermében.

Az előadáson kis történeti áttekintést is kaptunk a repülőtérről. A múlt század elején már siklóernyőztek a környéken. A Strázsa -hegyről indultak az ernyősök, és mai repülőtér területén landoltak. Igazi repülőtérként az első világháborúban vált a terület, amikor a németek távoli repülőtérnek használták. Aztán maradt is addigi funkciójánál, és 1932-ben megalakult az MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztálya, azóta van vitorlázógép-kiképzés a repülőtéren. A rendszerváltás után az Aero Klub vette át a terület üzemeltetését, azóta is ők tartják az oktatásokat is.

Esztergom százéves repülős múltja

A város határában nem csak füves repülőtér, hanem repülőgyártás is volt a múlt század java részében. A gyártás és javítás a '30-as évek elején kezdődött, szinte a semmiből. A lelkes esztergomi bútorasztalos, az akkor 25 éves Mitter Lajos a budaörsi repülőtéren leste el a vitorlázórepülők szakmai fogásairól. Amikor hazajött,mostoha körülmények között, egy átalakított csirkeólban, később egy használaton kívüli tanteremben építette a két első esztergomi vitorlázórepülőket.

Érdekesség, hogy az egyik vitorlázórepülőhöz a támogatást Csolnok község adta, így a gép neve megemlékezik az adományról.

A kezdetek után rendbe tették a repülőteret, hangárt építettek, ahol folytatódhatott a munka. 1936-tól idősebb Rubik Ernő vezette a műhelyt. A repülőgyártás kis termelékenységgel ugyan, de működött egészen a második világháborúig. A háború éveiben szünetelt, majd 1946-tól folytatódott. A gyárat 1948-ban államosították és egészen 1969-ig, a gyár végleges bezárásáig számtalan vitorlázó- és motoros kisgép jött le a gyártósorról. A repülőtér viszont maradt, ahol azóta is minőségi kiképzést kaphatnak a leendő pilóták

A biztonsági előírások mellett részleteket tudtak meg az érdeklődők a fel- és leszállás és a repülés fizikájáról, a siklórepülő technikai feltételeiről. Illetve megnézhettünk egy szárny kézbe vehető vázát is.

Az előadás után a füves pályán a repülős egyesület szakemberei segítségével a látogatók megnézhették a repülőgépeket, köztük azt a vitorlázógépet is, amely később fel is szállt. Délután 1 óra magasságában végül kividult az idő, és kicsik és nagyok is a levegőbe emelkedhettek a madarak közé, a szelek szárnyán...

Akik pedig idén lemaradtak, jövő tavasszal újra kilátogathatnak a nyílt napra.

(Fotók: Feleki Marietta/24 Óra és Aero Klub Esztergom)