Először nyílt utcakiállítás Görgényi István forradalom ihlette hagyatékából

Utcakiállítással idézték fel az 1956-os eseményeket Dadon, a Trianon emlékparkban, ahol a Görgényi István festőművész képeiből nyílt kiállítást tekinthették meg az ünnepség résztvevői. Az utcakiállítás transzparensein a „magyar Goyaként” emlegetett festő hagyatékának az 1956-os megtorlás ihlette műveinek másolatai láthatók.

A „magyar Goya” párhuzamos élete

Az '56-os festmények egyébként hosszú évtizedekig rejtve voltak a nyilvánosság elől. Görgényi István a forradalom leverése után titokban készítette több száz művét '56-os emlékei alapján. A képek teljes titokban készültek, és elkészültük után a ház pincéjében rögtön elrejtette azokat. Egy tatai vállalkozó, Rigó Erik 2006-ban jutott hozzá a teljes Görgényi-hagyatékhoz, és kiderült, hogy a festőnek volt egy másik, egy „párhuzamos„ élete. Érthető, hogy a festő a képek keletkezésének idején titkolta munkáit, hiszen, a művészre és családjára is súlyos retorziók vártak volna, ha kiderülnek művei.

Bánhidától Münchenig majd vissza

Görgényi István festőművész Bánhidán született 1917-ben, egy bányászcsalád sarjaként. Makk Béla bánhidai plébános és a tatabányai prelátus anyagi segítségével a Képzőművészeti Főiskolára került. Ösztöndíjjal Münchenig is eljutott. A Bánhidai Legényegylet, az Iparoskör a bál és színjátszás bevételét Görgényi megsegítésére ajánlotta föl. Dolgozott pásztorként, cselédként, és kisgyóni bányában csapatcsillésként is. Emellett olyan neves tanárok mellett fejlesztette rajztudását, mint Aba-Novák Vilmos, vagy Bottka Miklós.

Érdekesség, hogy tanulmányai után hazatérve Tatabányára bányászként helyezkedett el. Később rajztanár és grafikus volt az akkori Mező Imre Általános Iskolában (amely ma a Sárberki Általános Iskola telephelye, a Móra Ferenc Általános Iskola).

Görgényi Istvánt a művészettörténet 2006-ig csupán helyi festőként tartotta számon, aki a Tatabányáról készített akvarelleket, a bányászokról, a bányáról meg tus- és szénrajzokat. Művészeti stílusa miatt nevezik a magyar Goyának is.

A forradalomra emlékező ünnepi műsor keretében Szücs Attiláné elmondta: a legtöbb festményen, ahol a művész az embert ábrázolja, sötétség van, a távolban viszont ott a világosság. A polgármester szerint a jelen, amiben Görgényi alkotott, a képek alapján az emberi gonoszság és a sötétség hatalma lehetett, de a művész bizakodott benne, hogy végül a jó fog győzedelmeskedni.

A megnyitóval egybekötött megemlékezésen a Dadi Polgárőr Egyesület – a közösségért végzett munkájuk elismeréseként – Dad Közösségéért Oklevelet vehette át az önkormányzattól

(Fotók:beküldött képek)