Gyöngyszemek a Gerecsében, amiket kár lenne kihagyni

Tatáról indulva, Agostyánt elhagyva jó néhány kanyar után, az út jobb oldalán megpillantjuk a táblát: Ökofalu. Megérkezünk Ágoston-ligetbe, ahová érdemes előre bejelentkezni, hogy legyen, aki körbevezet. A házigazda Természetes Életmód Alapítvány (TEA) óvja a természetet, vigyázza a múltat. Építenek és megőriznek.

A bejárattól rövid séta után megérkezünk a Fogadó a Boldog-Szomorú Szép Ilonkához nevezetű vendégváró helyre, egy fagerendákból épült boronaházhoz, ahol Mátyás-korabeli a konyha, eredeti receptek alapján készülnek az ételek, például lepény a legősibb ősi magyar búzából, alakorból.

Az étkezés, bemutató jelleggel, előre egyeztetett időpontban lehetséges. Pár száz méterre magasodik egy körtemplom. A közeli Baj község melletti Öregkovács-hegyen az ásatások során került elő az eredeti, ennek a hiteles mását építik már egy évtizede, főleg nyaranta a szakemberek és az egyetemisták. Szent László füvének is nevezik a csodatévőnek tartott tárnicsot, amely a legenda szerint a pestistől mentette meg a népet, nagy királyunk uralkodása idején.

Gyógyító erőt tulajdonítanak a Szent László-dombnak

Ezért is tartják gyógyító erejűnek az Ágoston-liget Szent Lászlóról elnevezett, tárniccsal borított dombját. A megnyugvás, a feltöltődés helye ez, ahová az ország minden tájáról elzarándokolnak. Oktatóközpont is Ágoston-liget. Erdei iskolának és tematikus táboroknak ad otthont, kiválóan alkalmas a környezeti nevelésre. Életviteli tanácsadással, masszázzsal segítenek a gyógyulni vágyóknak, és a 3-1-2 meridián tornával az egészségmegőrzés fortélyaira tanítják a kicsiket és nagyokat.

Az Ökofaluban vannak vályog- és szalmabálás technikával épített házak, ugyanakkor napkollektor termeli az áramot, föld-hőcserélős hűtőkamra helyettesíti a hűtőszekrényt, de ha kell, van az is.

Találkozhatunk hucul lóval, mangalicával – időnként vaddisznóval párosítják –, van magyar parlagi kecske, cikta birka, sárga magyar tyúk, vadas kacsa, fodros tollú liba és vadas nyúl. Komondor, puli és mudi vigyáz rájuk.

Végül egy különlegesség: kegyeleti emlékerdőt alakítottak ki az agostyáni úgynevezett örökerdőben. Ki lehet választani itt végső nyughelyünket egy hűs, árnyat adó öreg fa tövében, vagy akár egy csemetefánál, tisztáson, vadrózsabokor mellett.

Az Agostyáni Arborétum világa

Ha tovább kerekezünk az Ágoston-ligetből, néhány perc alatt odaérünk az Agostyáni Arborétumhoz, amelyet a Gerecse gyöngyszemének is neveznek. A Vértesi Erdő Zrt. az üzemeltető. A terület különlegességét már az Esterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki és telepítették be ide a szlavóntölgyeket és a vörösfenyőket a múlt század elején, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. Négy évtizeddel később a Magyar Tudományos Akadémia meghirdette a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” című pályázatát. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától öt kilométerre fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó-völgybe.

Az arborétum alapvetően fatermesztési céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenállóképesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak. A múlt században, 1955 és 1962 között mintegy 300 növényt és növényváltozatot telepítettek a kertbe. A fák mára jelentős méreteket értek el, impozáns látványt nyújtanak.

Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az idelátogató. Az atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók több változata is megtalálható. Október végéig hétköznapokon reggel 9 és délután 4 óra, szombaton és vasárnap pedig 10 és délután 5 óra között tart nyitva. Végül, de nem utolsósorban egy közeli program: szeptember 8-án lesz a Természet kincsei kiállítás és vásár; ezen a napon kézműves programok, valamint játszóház is várja a gyerekeket.