2018.08.13. 14:00
A Duna is tiszavirágzik, csak dunavirágokkal – videó a világ egyik leghalálosabb násztáncáról
A dunavirágok násztánca rövid, de annál látványosabb. A párjukat kereső rovarok ezrei gyűlnek össze ezekben a napokban.
Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzása
Forrás: Shutterstock
Elkezdődött a dunavirágok (Ephoron virgo) nászrepülése Esztergom környékén is, így ezekben a napokban szinte bárhol (a víz fölött vagy épp este a lámpák fényénél) ezernyi rovart láthatunk repkedni. A nőstények a folyó sodrásával ellentétes irányban úgynevezett „kompenzációs repülést” hajtanak végre, végkimerülésig repülnek, majd a folyóba petéznek és elpusztulnak. A hímek pedig a párzás után a felszínen pusztulnak el. A dunavirágok egyébként kisebbek a tiszavirágoknál, alig három centiméteresek.
Ahogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park is emlékeztet rá, ezek a rövid életű kérészek éjszaka kezdik keresni párjukat, így számukra létfontosságúak a tájékozódást segítő fények. Ha élőhelyük közelében nincs mesterséges fényforrás, akkor a Hold és a csillagok fényjelei jelzik számukra a helyes irányt. A sötétedés utáni tömegrajzást azonban megzavarja a közvilágításból eredő fényszennyezés. A hagyományos ökológiai fényszennyezés (a közvilágítás vonzó hatása) és a közelmúltban felfedezett poláros fényszennyezés (az aszfalt és a vízfelszín optikai hasonlósága) ugyanis egymás hatását erősítve, ökológiai csapdaként hat viselkedésükre.
A hidak lámpáinál kialakuló fénycsapdában a dunavirágok az aszfaltútig érő csóvákat alakítanak ki, végül pedig a számukra vizet utánzó aszfaltra petéznek és elpusztulnak.
A wikipedia szerint a fényszennyezés a dunavirág millióinak petézés előtti pusztulását okozza, mivel a mesterséges fények a repülő nőstényeket magukhoz vonzzák, így azok a parton pusztulnak el.
Fotó: Walczer Patrik/24 Óra
Magyar kutatócsoport egy védő fénysorompó használatát javasolta lehetséges megoldásként a kérész peték tömeges pusztulása ellen, amelyet 2016-ban sikeresen teszteltek is az Ipolyon és a Rábán is.
„Virágok” a Dunán és a Tiszán
A National Geographic arról ír, hogy mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 ezer forint. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé pedig közel 1 évig fejlődik. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér. Az 1960-as évek végére már eltűntek a dunavirágok tömegrajzásai a Dunán, és csak 2012-ben tértek vissza jelentős számban a rovarok, hogy látványos násztáncukat újra megcsodálhassák az emberek.
