Nagyszülők sétáltak a falombok között

Elsőként a Honvéd Bajtársi Klub tagjai érkeztek Súr községbe Tatáról, akiknek autóbuszára a falu központjában szállt fel ifj. Sógorka Miklós polgármester. Az ő javaslatára a jármű „pilótája”, Kugli István arra a domboldalra kapaszkodott fel legelőször, melynek másik oldalán a sípálya működött még néhány évvel ezelőtt is. Sajnos a jogszabályok máig érthetetlen módosítása miatt már régóta nincs lehetőség a felvonó használatára, de környékét így is érdemes volt megnézni.

Nem csak a szemnyugtatón zöldellő lankák, hanem a közelben legelésző népes birkanyáj miatt. A nyírás előtt álló gyapjasok között sok kisbárány igyekezett tartani a tempót a nagyokkal; látványuk pedig külön örömöt okozott a vendégeknek.

A hajdan hivatásos katonaként szolgálatot teljesítők, hozzátartozóik és barátaik ezt követően a községházára mentek, ahol az itt élők első számú választott vezetője részletesen tájékoztatta őket eddigi sikereikről és legújabb terveikről. Később a centrumban alaposan szemügyre vették azt a fát, amit dr. Sólyom László, korábbi köztársasági elnök ültetett nem is oly rég, s az idén már harmadszor borult virágba. Közelében még nem nyíltak ki a tavaly telepített rózsák, de hamarosan illatozva fognak pompázni azok is.

Nem kell arra várni, hogy ez bekövetkezzen, addig is érdemes felkeresni a szűkebb hazánk legnyugatibb határán fekvő Súrt. Már csak azért is, mert az év minden napján ki lehet próbálni a szintén különlegességnek számító lombkorona-sétányt, mely igazi élményt nyújt gyereknek, fiatal- és idősebb felnőttnek egyaránt.

A tatai nyugdíjasok többsége sem hagyta ki, bár először tartottak tőle. Aztán amikor látták, hogy a legmerészebbeknek nem lett semmi baja, s biztonságosan átértek az egyik fa ágaitól a másikig, majd a harmadikig, követték őket. Még olyan is akadt, aki kipróbálta volna a drótkötélpályát, de arról azért többen is lebeszélték. A „Betérő a Sógoromhoz” elnevezésű étterembe való betérésről viszont senkit sem kellett lebeszélni, ahol mindenkinek ízlett a finom ebéd. Az azt követő séta is jólesett mindenkinek az Életfához és a láncos padokhoz, majd a művelődési házba, ahol ők is remekül érezték magukat a többi nyugdíjasklub képviselőivel együtt.

Tárkányiaknak kedvezett a szerencse

A második alkalommal megrendezett regionális nyugdíjas találkozón mások mellett részt vettek az Etéről, Felsőgalláról, Tatáról és a Tárkányról érkező vendégek is, de a házigazdák ugyancsak szép számban voltak jelen. Valamennyiüket Pavlitzkyné Miklós Enikő főszervező köszöntötte elsőként. A nagymamák és nagypapák most is megmutatták sokoldalúságukat. Volt aki énekelt, más saját versét mondta el, de akadtak olyanok is, akik táncra perdültek azt követően, hogy egyikük még tudományos kiselőadást is tartott. És nemcsak a színpadon forogtak a szoknyák, hanem előtte is. Ebben meghatározó szerepe volt a nagyvelegi Kovács Lászlónak, aki zenéjével remek hangulatot teremtett. Sokan reménykedve várták a tombolázást is, ami ezúttal leginkább a tárkányiaknak kedvezett. Még a Derki Anikó által készített fődíj, a súri epertorta is hozzájuk került Halomi Pálné szelvényének köszönhetően. Szerencsére egyetlen csoport sem volt, melynek legalább az egyik tagja ne nyert volna valamit. Igaz, olyanok is akadtak, akik többször is örülhettek szerencséjüknek.