Nekik az életmentés az életük

Gyakran fogadnak vendégeket, látogatókat, tudom meg kísérőmtől. Rendszeresen tartanak nyílt napokat, ahol a mentőállomás munkájával ismerkedhetnek az érdeklődők. Emellett Hősképzés is van, minden hónap utolsó hétfőjén 15 órától. Itt lehetőség van elsajátítani az újraélesztés technikáját.

Tatabánya a megyei központ, de Bábolnán, Dorogon, Esztergomban, Kisbéren, Komáromban, Nyergesújfalun, Oroszlányban és Tatán is működik mentőállomás – persze más-más felszereltséggel.

A bejelentések menetéről beszélgetünk. Ha baj van, minden pillanat hosszúnak tűnik. Mi történik a háttérben? Bálint László elmagyarázza, hogy a bejelentések alapján születik döntés arról, hogy az adott esethez milyen szintű mentőegységet rendel el a mentésvezető, illetve, hogy szükséges-e telefonos segítségnyújtás. A telefonnál lévők, az irányítók minimum mentőápolói képesítéssel rendelkeznek, és rátermettség, higgadtság, empátia szükséges ahhoz, hogy laikusok bevonásával akár telefonon is tudjanak segíteni az életmentésben.

Orvos akartam ugyan lenni, de szerencsére, vagy inkább mások szerencséjére, másfelé sodródtam. Ennek fő oka, hogy kiderült: nem bírom a vért. Gondolom, nem csak én vagyok ezzel így. Hogyan tudnak mégis felülkerekedni ezen? László határozottan mondja: „Figyeljen, csak azt tegye, amit mondok, semmi mást!” Szigorúan néz, majd mosolyog. Ez az a magyarázat, ez az a mondat, ami ilyenkor elhangzik, és még nem volt senki, aki ebben a szituációban elzárkózott volna a segítségnyújtástól. Azt hiszem, igaza van.

Szorosan együttműködnek a légimentőkkel is, akik hét légibázissal fedik le az országot. Külön szervezeti egységként, de együtt dolgoznak a mentések során.

– Nagyon jó az együttműködésünk a rendőrökkel, a katasztrófavédőkkel és az Utcai Szociális Segítők Egyesületével is – meséli László.

Beszélgetésünk alatt többször szólalt meg a szobában egy csengő, más-más jelzéssel. László közben figyelt, és mondta, hogy mi történik: mindegyik egy-egy vonulást jelzett. Nappal egy, éjjel pedig két perc alatt kell elindítani az autókat.

A megyében naponta száz körüli vonulásuk van, ezek csupán 20 százaléka súlyosabb eset.

– A mentők olyanok, mint a sürgősségi osztály a kórházban: mindannyian kiszolgálók vagyunk. Csak a mentők a kórházon kívüli ellátás végén, a sürgősségi osztály pedig a kórházi szintű elején áll – mondja László.

Kimegyünk, megnézzük a mentőautókat. Többféle kocsi áll a garázsban és a személyzet is ott serénykedik mellettük. Kétféle autót mutat be László. A mentőkocsit, ami a legszükségesebb, életmentésre alkalmas eszközöket tartalmazza. Itt a gépkocsivezető mellett egy mentőápoló foglal helyet. A súlyosabb esetekre pedig az esetkocsit vagy a rohamkocsit vezénylik ki, amelyben emellett egy mentőtiszt vagy orvos is szolgálatot teljesít.

Végignézzük az autókat, majd egy személyautóhoz érünk, amelynek a felszereltsége megegyezik a rohamkocsiéval. Ez az úgynevezett mentőorvosi-kocsi. Gyorsabban lehet vele közlekedni az utakon, fürgébb, küldhető esetről esetre. Mivel nem szállít, hatékonyabban bevethető. Pentz Ferenc László mentőtiszt, megyei szakmai referens mutatja az autó felszereléseit. Meséli: 18 éves korában került a mentőkhöz, ez 37 éve volt. Ez a munka olyan, mint egy adrenalinbomba. Vannak olyanok, akiket megmentett, és máig megismerik, találkoznak vele.

Az irányítóközpontban Gyarmati Levente aznap a megyei mentésvezető. Több monitort láttam körülötte, mindegyiket figyelemmel kíséri. Látja azt is, hogy a megyében az autók hol, milyen eseteket látnak el, és éppen hol tartanak a beteg ellátásában. Mellette Vavrovics Regina és Varga Gábor mentésirányító veszi még fel a telefonokat.

Mindenki teszi a dolgát: a mentőautók berendezéseit rákötötték egy hatalmas elektromos töltőre, az irányítóközpontban várják a hívásokat, a betegszállítók is készenlétben állnak, és közben az épület is alakul, épül-szépül.