2018.01.22. 11:10
Vaszary teljes művészetével kötődött Tatához
Korszakokon átívelően haladt az egyre vadabb színekben tobzódó absztrakt piktúra felé Tata neves festője, Vaszary János.
Kövesdi Mónika beszélt Vaszary munkásságáról
Fotó: V. T.
Vaszary János Budapestről költözött Tatára: több otthonkeresési kaland után Tóvárosban, a ma róla elnevezett villában élt kisebb-nagyobb megszakításokkal. A háború alatt ki sem mozdult a vizek városából, a Toroczkai Wigand Ede tervezte és később róla elnevezett villából. Végleges visszaköltözését Tatára 1939-ben a halála akadályozta meg.
Fotós: V. T.
A művész születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett előadássorozat mostani állomásán Kövesdi Mónika művészettörténész, a Kuny Domokos Múzeum munkatársa elemezte Vaszary János tatai kötődéseit.
A múlt század fordulóján Tata és Tóváros még különálló település volt: a falusias környezet, építészeti háttér és a vizek világa folyamatos alkotásra ösztökélte a festőt: első tatai képe 1909-ből a Fényes fürdőt ábrázolta, amit követtek a tatai parkokról, fákról festett impresszionista, majd egyre absztraktabb művei.
Látomások
Vaszary Jánost korán rabul ejtette az impresszionizmus: korai képein, családja nógrádi kötődései miatt a paraszti élet ábrázolása sem állt távol tőle. Később a Balaton igézte meg: számos képet festett fürdőzőkről, majd vízparti – még később – tengerparti üdülőhelyekről. Festészetének tatai korszakára vad piros, kék és zöld színek tobzódása, az elmosódott parkrészletek jelzésszerű ábrázolása volt a jellemző, amit légies nőalakokkal tett még szuggesztívebbé.
Képein már fellelhető a japán festészet, a közeliből a távolit is feltáró perspektíva bemutatása, amelyet a művészettörténet japánizmusnak nevez. Vaszary későbbi, francia hatású művein egyre inkább eltávolodik a konkrét tatai tájaktól, a látomásszerű, képzeletbeli világot mutatta be élénk színekkel ábrázolt virágain, nőalakjain, a villa és a kert részletein. Kövesdi Mónika jellemzőik alapján csoportosította e műveket: például idill, éden, árkádia, vadon „témakörök” szerint mutatva be képeit.
A fejlődéstörténethez külföldi párhuzamokat is felsorolt, Manet, Van Gogh, Dufy, képi világán keresztül. Több képén megismerhető volt a villa néhány részlete, a pergola, az erkélyajtó, a belső tér – a látomásszerű női alakokkal.
