Kerek évfordulót ünnepeltek a kocsiak

Jó ötletnek bizonyult a kerek évforduló megünneplését és az egyébként hagyományos „Hazavárót” egy programba összehozni a Faluházban. A településen élők ugyanis immáron negyedszer látták vendégül az egykor Kocs községből elszármazottakat. Talán nem is véletlen, hogy Simon László polgármester is Ady Endre örökbecsű soraihoz nyúlt köszöntőjében. „Föl- földobott kő, földedre hullva, / Kicsi országom, újra meg újra / Hazajön a fiad” – idézte a költőóriást a település első embere, és ezekkel a gondolatokkal mintegy üdvözölte a „hazatérőket” is.

Ezt követően a szülőföld, a szülőfalu fogalmát igyekezett megfejteni a hallgatóságával együtt a polgármester. Az gyorsan kiderült, hogy ez ügyben nem egy szökőkút, egy épület a meghatározó, hanem apróságok. Kedves, személyes emlékek, az első szerelmek, a barátságok, az ismerősök sokasága...

Na, ez a szülőfalu – jutottak dűlőre az egybegyűltek. Simon László még említést tett egy szép ajándékról is, amelyet Juhász Elek adott a közösségnek. Egy, az 1886-os felmérések alapján 1904-ben Kocsról készült térkép került a kocsiak birtokába.

Az elkövetkező percekben Sebestyén László mesélt Kocs történetéről. Az idő rövidsége miatt százados léptekkel. Így gyorsan jutottunk el, akár egy kocsi kocsin repülve, a vaskortól Mátyás királyig, a török hódoltságig. Az előadó szólt arról is, amikor a szinte két évtizede lakatlan faluba Török Bálint „nyakas” kunokat telepítette. Lehet, hogy éppen a kun elődök a magyarázat arra, miért is nyelvi szigetként tartják számon a Dunántúlon a községet.

Ezt követően a hazatérők kisvonatra pattanhattak, és megnézhették, mennyit épült, szépült egykori szülőhelyük. Útba esett a tájház, a szépen felújított református és katolikus templom, a kúria és a múzeum is... Eközben a faluház galériáján különböző kiállításokban gyönyörködhettek az érdeklődők. Itt voltak láthatóak a versíró és rajzpályázat darabjai, a helyi egyesületek és civil szervezetek bemutatói. A kisteremet Vass Henrik népi fafaragó alkotásai, Horváth Zsigmond, Kocsról elszármazott művész fiatalkori kisplasztikái, Bátki Ibolya kocsi viseletbe bújtatott babái, Kongyik László korabeli fotográfiái és a helyi hímzőkör munkái töltötték meg.

A falu tortáját is felszeletelték...

A délutáni, esti programok sorában egy színdarab bemutatása is szerepelt: A kocsi története címmel. A színműben helyi előadók is szerepeltek. De az ezt követő gálaműsor is remekül sikerült, amelyen fellépett Cziráki Attila és Cziráki-Tokár Kata, a Kocsi Énekkar, a Gyémánt mazsorettcsoport, az Aranykocsi és a Páros Csillag Néptánc Együttes, valamint Komlósi Csenge és Klaudia, utóbbi már a megnyitón is elkápráztatta klarinétszólójával a publikumot.

(A cikk eredetileg a 24 Óra október 9-i számában jelent meg.)