Vírus, háború, extrém helyzetek: Almási Kitti elárulta, miért szorongunk jobban

A koronavírus jelenléte óta súlyosabb problémákkal és többen fordulnak pszichológushoz, mint korábban. A klinikai szakpszichológus szerint az ilyen extrém helyzetekben is fontos elkerülni a sodródást.

A rendkívüli helyzetek hosszú távon növelik az életünkben jelenlévő általános szorongást. Ilyenkor természetszerűen gyakoriak a pánikzavarok, rosszullétek, hangulatváltozások, a depresszió, az életkedv elvesztése, a motiválatlanság, a kiégés, illetve az ezekből következő párkapcsolati, családon belüli konfliktusok. Jóval élesebben felismerjük és megéljük ugyanis az életünk azon alapfeszültségeit, amelyeket addig szőnyeg alá tudtunk söpörni, vagy a napi rutin miatt nem annyira kerültek előtérbe.

– mondja a Tatán nevelkedett dr. Almási Kitti, aki szerint az olyan feszült és kiszámíthatatlan szituációkban, mint a koronavírus-járvány vagy Ukrajna orosz fegyveres erők általi megszállása mindannyiunk számára egyre fontosabb, hogy megoldást keressünk és találjunk is arra, miként tudunk testileg, valamint lelkileg egészségesek maradni, illetve cselekedni valamit önmagunk vagy mások javára. Ha tudatosan foglalkozunk a problémával, az egyfajta kontrollérzetet, mankót adhat számunkra a bizonytalan helyzetekben.

A Tatán nevelkedett Almási Kitti arra is rámutatott, hogy gyakran – félve a döntéseinkkel járó felelősségtől vagy az esetleges tévedéseink nyomán feltámadó szégyentől, bűntudattól – úgymond rábízzuk magunkat a sorsra, és engedjük, hogy a véletlen vagy mások döntsenek helyettünk. Az életünket viszont akkor tudjuk a lehetőségekhez képest kézbe venni, ha minél jobban körbejárjuk, hogy mi a saját utunk, hova szeretnénk eljutni, és az ezen az úton meghozott döntésekért képesek vagyunk vállalni a felelősséget.

Igyekszünk tenni magunkért - Az Allianz mentális egészség témájú, decemberi saját kutatásának eredményei szerint a magyarok 88 százaléka tesz a mindennapokban a személyes jóllétéért akár professzionális segítséggel, akár anélkül. 50 százalékunk legalább egyféle tevékenységet végez a lelki egyensúlyáért. 49 százalékunk azzal őrzi meg a mentális egészségét, hogy a családra támaszkodik, a jó és a rossz dolgokat egyaránt megbeszéljük velük. 43 százalékunk tudatosan figyel a munka és a magánélet egyensúlyára. 32 százalékunk sportol, 20 százalékunk szívesen fogyaszt a lelki egyensúly kialakítását támogató szakértői tartalmakat, olvas cikkeket, könyveket, néz videókat, hallgat podcastokat, illetve vesz részt ilyen témájú eseményeken online vagy személyesen. 11 százalékunk pedig rendszeresen meditál vagy jógázik. Mindössze 15 százalékunk vesz igénybe hagyományos – pszichológus, pszichiáter, mentálhigiénés szakember – vagy alternatív szakmai segítséget – például családállítást, kineziológust vagy theta healinget.