Gazdaság

2010.05.18. 18:20

Vége! Bányabezárásással kezdenék az erőmű felszámolását

Hiába zúgott a Jó szerencsét! a Vértesi Erőmű parkolójában szervezett demonstráción, a vertikum többségi tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek azt javasolja, hogy az év végén zárják be hazánk utolsó mélyművelésű bányáját. Az erőmű is csak haladékot kap.

Sz. A.

 Kedden reggel éppen nem esett az eső, amikor a szervezők már serénykedtek a lezárt parkolóban: demonstrációt szerveztek a Vértesi Erőmű (vagyis maga az erőmű és a Márkushegyi Bányaüzem) bezárása ellen.

Nem véletlen az időpont: a Vért. többségi tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek erre a napra hívta össze az erőmű rendkívüli közgyűlését. A napirendi pontok már korábban is nagy vihart kavartak, hiszen ezek között szerepelt az is, hogy megindítják a Vért. felszámolását valamint az is, hogy leváltják annak igazgatóságát. Lényegében mindkettő megtörtént a közgyűlésen. Berki Ferenc kivételével lecserélték a teljes igazgatóságot, és javaslatot tettek a végelszámolás megindítására is.

Az új vezérigazgató az a Magyari József, aki korábban a Kossuth Holding Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként tevékenykedett, és több társaság felszámolásában is közreműködött; neve hetekkel ezelőtt felmerült a Vért. leendő vezérigazgatójaként.
Rajnai Gábor polgármester elmondta: az új igazgatósági tagok nem vettek részt az ülésen. Lukács Zoltán szocialista honatya Tatabánya várost mint tulajdonost képviselte, s jelezte, interpellációt nyújt be az eljárás ellen az országgyűlésben.

A rendkívüli közgyűlés hivatalosan tíz órakor kezdődött, ám kiderült, az MVM-esek hajnali ötkor testőrök kíséretében érkeztek meg a bokodi tó partjára, majd léptek be az erőmű területére.

A demonstrálók kilenc órakor már gyülekeztek, legalább ötszázan állhattak ki az erőmű és a bánya dolgozói valamint a Vért. fennmaradása mellett. Zúgott az ütemes Jó szerencsét!;  szakszervezeti vezetők váltották egymást a mikrofonnál, s biztosították támogatásukról a kapukon kívül és belül lévőket. A tömeg üzenet egyértelmű volt: ne számolják fel az erőművet.

Peckesen állt két nyugdíjas bányász a sárga-kék, már-már szimbolikus kapubejárónál. „Hazai munkaerővel hazai szénből” – hirdette öles betűkkel az egyik szakszervezet a háttérben, miközben Mautner János és Tóth László arról beszélt, hogy nem igaz, hogy olyan gazdagok vagyunk, hogy a szenet lent hagyjuk.
Tóth László és Hippele József is táblákkal felszerelkezve érkezett. Elárulták, mindketten az erőmű dolgozói harmincegy éve, s bizony odabent is igen nyomott a hangulat, mindenki találgat, hogy mi lesz velük.

A demonstráción megjelent Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség közelmúltban megválasztott új képviselője és elődje, Keleti György; ott volt Rajnai Gábor oroszlányi polgármester.

Az MVM a felszámolásra való felkészülésre tett javaslatot rendkívüli közgyűlésén, de a döntést magát a júniusi közgyűlésen veszik csak napirendre. A javaslat értelmében a bányászat december 31-én megszűnik, az erőmű három évig tovább működhet a felhalmozott szénkészleteket „felélve” és a biomassza tüzeléssel, így biztosítva Oroszlány és Bokod távhőellátását. Ez idő alatt az érintett önkormányzatok felkészülhetnek a hőellátás más eszközzel való kiváltásására.

Az alábbi anyagban további információként az előterjesztés szakmai hátterének legfontosabb elemeit ismerteti az MVM

Az MVM vezető testületei az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztak a Vértesi Erőmű Zrt. egyre romló gazdálkodási helyzetével. Az MVM Igazgatósága már két alkalommal foglalt állást a gazdasági racionalitás szempontjaira figyelemmel a társaság működésének megszüntetése mellett, de az MVM tulajdonosa a továbbműködtetésről határozott a Kormány döntését kérve a VÉ Zrt. további jövőjéről. Mint ismeretes, 2009. június 23-án a Magyar Köztársaság Kormánya határozatban az MVM feladatául szabta a VÉ Zrt. jövőjével kapcsolatos teendőket. A Kormányhatározat a tulajdonos MVM Zrt. további erőfeszítéseit kérte annak érdekében, hogy meghatározott ideig biztosítsa a továbbműködést. Ennek az MVM Zrt. eleget tett.

Az MVM a határozat végrehajtásának keretében tett számos intézkedés között a további lehetőségek feltárására független szakérői elemzéseket készíttetett a VÉ Zrt. piaci helyzetéről és esélyeiről az energetikában, és a foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepéről. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által végzett elemzések lényegében egybehangzó megállapításokat tesznek. A Vértes András vezette GKI 2009 júliusában közzétett tanulmánya megállapítja „A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. Az erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. A GKI javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig 2 blokkos erőművi üzem (részben biomasszára alapozva) működne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. Az elbocsátottak munkaerőpiaci reintegrációja célzott foglalkoztatási alappal biztosítható.A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak.”

A Kaderják Péter vezette REKK 2009 novemberében közzétett tanulmánya többek között megállapítja: „Elemzésünk egyértelműen arra az eredményre jutott tehát, hogy tulajdonosi szempontból (állami támogatás nélkül) az erőmű bezárása a gazdaságilag racionális döntés. A Vértesi Erőművet munkahelyenként hozzávetőlegesen 11,5 millió forinttal kellene támogatni 5 év alatt ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon legyen képes áramot termelni. Ez az összeg legalább tízszerese annak, mint amennyire az állam központi pályázatokon keresztül egy-egy munkahely megtartását értékeli… Ezek alapján úgy látjuk, hogy a Vértesi Erőmű jövőbeli üzemeltetése társadalmi szempontból is egyértelműen veszteséges döntésnek minősül.”

Az elemzésekből ismételten egyértelművé vált, hogy a VÉ Zrt. által fenntartott foglalkoztatás aránytalanul magas terhet jelentett a tulajdonos, és a magyar áramfogyasztók számára, a folyamatos tőkevesztés, többszöri tőkeleszállítás mellett becslések szerint mintegy 120 Mrd Ft-ot meghaladó támogatást igényelve az elmúlt évtized során.

Az intézkedések eredményeként a kormányhatározatban is előírt, a társaság tovább-működtetésének egyik feltételéül szabott hatékonyságnövelés terén a VÉ Zrt. illetve annak vezetése és teljes munkakollektívája komoly erőfeszítések és áldozatok révén jelentős lépéseket tett. Ennek ellenére az elmúlt időszakban további, a Vértesi Erőmű Zrt. életképességét alapjaiban befolyásoló tényezők merültek fel:

* A gazdasági válsággal összefüggésben tapasztalható rendkívül nyomott villamosenergia-árak ez év elején feltételezett emelkedése, a régiós árampiac rendeződése a várakozásokkal ellentétben nem következett be, a termelőknek továbbra is rendkívül alacsony értékesítési árakkal kell számolniuk.

* A VÉ Zrt. működésének finanszírozásában fontos szerepet játszó, állami támogatást jelentő sz

A Vértesi Erőmű Zrt. meghatározó tulajdonosaként az MVM Zrt. Igazgatósága május 17-i ülésén döntést hozott a Vértesi Erőmű Zrt. május 18-ra összehívott rendkívüli közgyűlésének napirendi pontjaira vonatkozó előterjesztések tárgyában.

Az MVM Igazgatóságának javaslata világos, tervezhető és az időközben esetlegesen bekövetkező kockázatok kezelésére is kiterjedő menetrendet vázol fel a tartósan kritikus gazdálkodási helyzetű társaság hátralévő működési idejére.

A döntés értelmében a VÉ Zrt. megkezdi a felkészülést a társaság végelszámolásának megindítására. Az MVM Zrt. Igazgatósága ennek érdekében kezdeményezi a VÉ Zrt. újabb rendkívüli közgyűlésének júniusra történő összehívását, melynek napirendjén szerepel a társaság végelszámolásának megindítása a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapján. Az MVM Zrt. Igazgatóságának döntése értelmében a folyamat megindítását meg kell előznie az MNV Zrt. illetve a kormányzat érintett szerveinek tájékoztatása, valamint a Cégtörvény, és a Munka Törvénykönyvében foglaltaknak megfelelően az érdekképviseleti szervezetek tájékoztatásának.

Az Igazgatósági döntés szerves része, hogy fenti előfeltételek teljesülését követően a felelős tulajdonosi szerepvállalás jegyében, egy kidolgozandó átfogó program keretében rendelkezik a meginduló eljárás legfontosabb elemeiről. Ezek a következők: A szénfillér rendszerének határnapjáig – 2010. december 31-ig – fennmarad a társaság bányászati tevékenysége, az erőmű azonban tovább üzemelhet, legkésőbb az eljárás törvényben meghatározott három éves időtartamáig. A döntés eredményeként tehát az erőmű a felhalmozott szénkészletekre alapozva, illetve biomassza tüzelés révén még biztosítja Oroszlány és Bokod távhőellátását, ezen időszak alatt az érintett önkormányzatok felkészülhetnek a hőellátás új, korszerű eszközökkel történő kiváltására. A tervezett program külön kitér arra, hogy a bányászati tevékenység megszűnésével párhuzamosan kiemelt figyelmet kell fordítani a bányászati szakmakultúra értékeinek megőrzésére. A csomag szerves része egy átfogó térségi fejlesztési-foglalkoztatási alap létrehozására vonatkozó javaslat. Az alap koncepciójának kidolgozásában és működtetésében fontos szerepet kapnak az érintett reprezentatív érdekképviseleti szervezetek. Az alap többek között az átképzéshez, munkahelyteremtő beruházásokhoz szükséges pályázatokhoz, munkahelyváltáshoz biztosít forrásokat.

A döntés során a testület átfogóan, mellette és ellene szóló érvel mentén figyelembe vette a VÉ Zrt. hazai energetikában, a helyi távhőellátásban betöltött feladatát és mérlegelte a társaság regionális foglalkoztatáspolitikai szerepét, továbbá támaszkodott az elmúlt időszakban elvégzett független szakértői elemzésekre. Az Igazgatóság ugyanakkor a felelős tulajdonosi magatartással kapcsolatos törvények korlátozó előírások figyelembevétele mellett kényszerült döntése kialakítására. Az MVM Igazgatóságának álláspontja szerint a VÉ Zrt. május 18-i közgyűlési döntése a szükséges időpontban születik meg, tekintettel a társaság működését és gazdálkodását jelenleg feszítő terhekre és kockázatokra. A testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a döntés összhangban van a vonatkozó kormányhatározatokban és MVM Közgyűlési határozatokban foglaltakkal is. A végelszámolás megindítása a Vértesi Erőmű Zrt. jelen helyzetében az egyetlen olyan jogi eszköz, mely a jelenleg ismert pénzügyi fenyegetettség mellett lehetőséget biztosít a folyamatok kézben tartására, ezen belül is kiemelten a munkavállalók szempontjainak megjelenítésére, az érdekek egyeztetésére. Egy esetleges későbbi, a külső feltételekben beálló változás miatt kialakuló csődeljárás vagy felszámolás ugyanis mindezek lehetőségét lényegében kizárná. Ennek viszont a társaság pénzügyi helyzete, és elégtelen jövedelemtermelőképessége miatt ma valós a kockázata. Mindeközben az Az alábbi anyagban további információként az előterjesztés szakmai hátterének legfontosabb elemeit ismerteti az MVM Az MVM vezető testületei az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztak a Vértesi Erőmű Zrt. egyre romló gazdálkodási helyzetével. Az MVM Igazgatósága már két alkalommal foglalt állást a gazdasági racionalitás szempontjaira figyelemmel a társaság működésének megszüntetése mellett, de az MVM tulajdonosa a továbbműködtetésről határozott a Kormány döntését kérve a VÉ Zrt. további jövőjéről. Mint ismeretes, 2009. június 23-án a Magyar Köztársaság Kormánya határozatban az MVM feladatául szabta a VÉ Zrt. jövőjével kapcsolatos teendőket. A Kormányhatározat a tulajdonos MVM Zrt. további erőfeszítéseit kérte annak érdekében, hogy meghatározott ideig biztosítsa a továbbműködést. Ennek az MVM Zrt. eleget tett.

Az MVM a határozat végrehajtásának keretében tett számos intézkedés között a további lehetőségek feltárására független szakérői elemzéseket készíttetett a VÉ Zrt. piaci helyzetéről és esélyeiről az energetikában, és a foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepéről. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által végzett elemzések lényegében egybehangzó megállapításokat tesznek. A Vértes András vezette GKI 2009 júliusában közzétett tanulmánya megállapítja „A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. Az erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. A GKI javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig 2 blokkos erőművi üzem (részben biomasszára alapozva) működne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. Az elbocsátottak munkaerőpiaci reintegrációja célzott foglalkoztatási alappal biztosítható.A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak.”

A Kaderják Péter vezette REKK 2009 novemberében közzétett tanulmánya többek között megállapítja: „Elemzésünk egyértelműen arra az eredményre jutott tehát, hogy tulajdonosi szempontból (állami támogatás nélkül) az erőmű bezárása a gazdaságilag racionális döntés. A Vértesi Erőművet munkahelyenként hozzávetőlegesen 11,5 millió forinttal kellene támogatni 5 év alatt ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon legyen képes áramot termelni. Ez az összeg legalább tízszerese annak, mint amennyire az állam központi pályázatokon keresztül egy-egy munkahely megtartását értékeli… Ezek alapján úgy látjuk, hogy a Vértesi Erőmű jövőbeli üzemeltetése társadalmi szempontból is egyértelműen veszteséges döntésnek minősül.”

Az elemzésekből ismételten egyértelművé vált, hogy a VÉ Zrt. által fenntartott foglalkoztatás aránytalanul magas terhet jelentett a tulajdonos, és a magyar áramfogyasztók számára, a folyamatos tőkevesztés, többszöri tőkeleszállítás mellett becslések szerint mintegy 120 Mrd Ft-ot meghaladó támogatást igényelve az elmúlt évtized során.

Az intézkedések eredményeként a kormányhatározatban is előírt, a társaság tovább-működtetésének egyik feltételéül szabott hatékonyságnövelés terén a VÉ Zrt. illetve annak vezetése és teljes munkakollektívája komoly erőfeszítések és áldozatok révén jelentős lépéseket tett. Ennek ellenére az elmúlt időszakban további, a Vértesi Erőmű Zrt. életképességét alapjaiban befolyásoló tényezők merültek fel:

* A gazdasági válsággal összefüggésben tapasztalható rendkívül nyomott villamosenergia-árak ez év elején feltételezett emelkedése, a régiós árampiac rendeződése a várakozásokkal ellentétben nem következett be, a termelőknek továbbra is rendkívül alacsony értékesítési árakkal kell számolniuk.

* A VÉ Zrt. működésének finanszírozásában fontos szerepet játszó, állami támogatást jelentő sz -->

Ezek is érdekelhetik