Digitália

2023.08.11. 06:00

Várost akarnak építeni egy aszteroidán a világűrben

Emberi tartózkodásra alkalmas életteret hoznának létre egy földközeli aszteroidán.

MW

Képünk illusztráció

Forrás: Shutterstock

Régi álma az emberiségnek eljutni a Marsra és a még távolabbi bolygókra. Egy tudós tanulmány szerint aszteroidára költözve a mostani űrberuházásoknál sokkal olcsóbban, mindössze 4,1 milliárd dollárból és meglepően hamar, 12 év alatt megvalósulhatna az álom.

Már egy ideje ismert az alapötlet, hogy aszteroidát űrbeli élőhellyé alakítsanak. De nem dolgozták ki, a koncepció nem kapott különösebb figyelmet.

David W. Jensen, a Rockwell Collins volt kutatója kiadott egy 65 oldalas dokumentumot, amely viszonylag olcsó és megvalósítható tervet tartalmaz egy aszteroida űrbeli élőhellyé alakítására.

Dr. Jensen rámutat, hogy figyelembe kell venni „miből áll az aszteroida”, „milyen közel van a Földhöz” és „mekkora”. Alapos kiválasztási folyamat után Dr. Jensen egy remek jelölt mellett döntött: Atira.

Az Atira körülbelül 4,8 km átmérőjű, és még saját holdja is van – egy 1 km átmérőjű aszteroida, amely elég közel kering körülötte. Nem ez a legközelebbi potenciális aszteroida, de az Atira kedvező pályán kering a naprendszerben. A Földhöz legközelebbi megközelítési pontján körülbelül 30,8 millió km-re van, ami mintegy nyolcvanszorosa a Föld-Hold távolságnak.

Ahhoz, hogy emberek élhessenek ezeken az aszteroidákon, alkalmas élettérre van szükség: ez lehet különféle, például súlyzó, gömb, henger vagy akár tórusz (fánk alakú) alakú forma.

A centripetális erő eléréséhez az állomásnak forognia kell. Az Atira már enyhén forog, de a valóban élhető űrbeli élőhely létrehozásának fontos része az aszteroida felpörgetése olyan forgási sebességre, amely pontosan utánozza azt a gravitációt, amelyet az ember a Földön érez.

Emeletes lakóterületet javasol Dr. Jensen, tórusz formában. Nagyszerű, mondhatnánk, de hogyan építenek fel egy ilyen hatalmas behemótot?

Önreplikáló robotokkal – hangzik a válasz. Csak a legfejlettebb műszaki alkatrészeket küldenénk a Földről, és magán az aszteroidán lévő anyagokat használnák fel minden más megépítéséhez.

Dr. Jensen azt javasolja, hogy küldjünk egy „mag” kapszulát, amely négy pókrobotot, a bázisállomást és elegendő fejlett elektronikát tartalmaz ahhoz, hogy további 3000 pókrobotot építsenek.

Vannak hajmeresztő számai a költségekre és a megvalósítási időre is. Úgy becsüli, hogy a program csak 4,1 milliárd dollárba kerülne, ami jóval kevesebb, mint az a 93 milliárd dollár, amelyet a NASA az Apollo-programra költ. Az eredmény pedig egy olyan űrlakóhely lenne, amely 1 milliárd négyzetméter területet biztosítana! Ez négyzetméterenként 4,10 dollár összköltséget jelent egy földterület építéséhez – az űrben.

Talán még lenyűgözőbb az idővonal – Dr. Jensen becslése szerint a teljes építkezést akár 12 év alatt is meg lehet valósítani. Az élőhely levegővel és vízzel való feltöltése és a hőmérséklet szabályozásának megkezdése azonban tovább tart. Mégis, ezzel együtt is ez elképesztően rövid időtáv egy ilyen ambiciózus projekthez. Ráadásul kilátásba helyezi, hogy „ha elkészül, akkor több mint 700 000 fős lakosságot tudna fogadni”.

Ezek a költségek és a határidők az űrkutatás iránt elkötelezett milliárdosok – gondoljunk akár csak Jeff Bezosra vagy Elon Muskra –  finanszírozási lehetőségein belül belül maradnak. Ha Dr. Jensen ötlete akár csak részben is megvalósítható, némi változtatásokkal talán ez lehetne a következő nagy milliárdos űrverseny tétje: ki építheti meg a világ első mesterséges gravitációs űrbeli élőhelyét? Szép lenne.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!