KEMMA

  Orbán Viktor azt szeretné, ha egy lépcsőben valósulna meg az adóátalakítás

–  Tatabányán is kampánytéma lett Esztergom, hiszen a szocialisták szerint megyeszékhely lehet, elvonva feladatokat az egykori bányászvárostól. A helyi Fidesz és Meggyes Tamás esztergomi polgármester azt mondja, hogy nem megyeszékhely, hanem megyei jogú város lesz Esztergom. Mi lesz a város sorsa?
– Esztergom fontos város, az ország egyik legtekintélyesebb települése. Mindenki közel érzi magát hozzá, akinek fontosak Magyarország történelmi hagyományai. Ugyanakkor az utóbbi időszakban is szépen fejlődött Esztergom, így az egész ország büszke lehet rá. A város tehát jó pályán van, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lennének bajok, de az országban mindenhol sok gond van még. Én fehérvári vagyok, Székesfehérvár megyeszékhely, Dunaújváros pedig megyei jogú város, mindez azonban nem fáj a fehérváriaknak. Nyilvánvalóan Tatabánya lesz a következő pár száz évben is Komárom-Esztergom megye központja, így a tatabányaiak kenyere nem lesz vékonyabb, ha Esztergom elnyeri méltó rangját. Ami pedig a megyeszékhely áthelyezéséről szóló szocialista kampányt illeti, az egyszerűen kommunista zavarkeltés.

–  Ha Esztergom megyei jogú város lesz, akkor ez jelent-e bármilyen változást a tatabányaiak számára?
– Ártani biztosan nem fog, mert nem veszítenek vele. Tatabánya nagyon jó reményekkel nézhet a jövőbe, nem kell a sikerét más városok sikerétől függővé tennie.

– Azért míg Tatabányán viszonylag csendesen csordogál a kampány, Esztergomban pezseg az élet. Hol a polgármester neve szerepel a mentelmi bizottság előtt, hol a társadalmi megbízatású alpolgármester meztelen képeiből lesz országos hír. Biztos, hogy minden rendben van ott?
–Én magam nem tegnap óta vagyok a politikában, de amikor kezdődött a politikai pályám, már akkor is mindig valami izgalom volt Esztergomban. Tehát mindez nem függ össze a mostani polgármesterrel, nem függ össze a mostani ellenzékkel. Amióta az eszemet tudom, ebben a városban állandó belvillongások voltak. Nehéz ezt megfejteni annak, aki nem ott él, de Esztergomnak ilyen a politikai kultúrája.

– Azért az különös, hogy az országban egyedülálló módon minden ellenzéki politikai erő felsorakozott a független jelölt mögött Meggyes Tamás Fidesz-jelölttel szemben. Mi a véleménye minderről?
– Ez azért nem egyedülálló, mert számos olyan település van az országban, ahol a két szélsőséges erő, az MSZP és a Jobbik összefogott a Fidesz-jelölttel szemben. Ne legyen kétségünk: ahol lesz rá lehetőségük, ott meg fogják tenni a jövőben is. Egy nagy középerő van, és a tőle jobbra és balra elhelyezkedő szélsőségbe hajló rétegpártok hajlamosak összefogni a mérsékelt közép ellen.

– Fél éve beszéltünk az elszámoltatás fontosságáról is. A Papcsák-aktákban szerepelhet Komárom-Esztergom megyét érintő korrupciós-ügy is? Az esztergomi szocialisták például Papcsák Ferenc elszámoltatási biztoshoz fordultak a mélygarázs-ügyben.
– Egyelőre én az elmúlt nyolc év kormányzati hatalommal való visszaéléseinek felderítésével bíztam meg a kormánybiztost. Az összes helyi korrupciós ügy feltárása majd a helyi választott testületek feladata lesz. Nekik kell megindítani az eljárásokat a magyar igazságszolgáltatás megfelelő szerveinél. Ugyanakkor világossá kell tenni: az elszámoltatás nem a múltról szól, hanem a jövőről. Azért kell elvégeznünk, hogy Magyarországon a hatalommal ne lehessen még egyszer úgy visszaélni, mint az elmúlt nyolc évben.

  A miniszterelnök szerint a tatabányai kórház fejlesztésének komoly pártfogói vannak. Fotó: Prokl Violetta

– Az egyik legnagyobb beruházás az ötmilliárdos kórházfejlesztés lehet Tatabányán a közeljövőben. A nehéz gazdasági helyzet ezt a beruházást nem befolyásolhatja negatívan?
– A fejlesztési pénzek területén is áttekinthetetlen és zűrzavaros helyzetet örököltünk az előző kormánytól. Már folyik a szerződések vizsgálata: egy részüket aláírták, van, ahol már az építkezés is megkezdődött, és vannak olyan pályázatok, amelyekről mindenki beszél, de még semmi nem történt az ügyükben. December elején leszek abban a helyzetben, hogy az előző években elhatározott fejlesztésekről egy átfogó képpel rendelkezzek. Azt azonban e nélkül is tudom, hogy a tatabányai kórház fejlesztésre szorul, és ennek komoly pártfogói vannak a kormányban is. Bencsik János államtitkár, Tatabánya volt polgármestere is rendszeresen felhozza ezt a témát, és elmondhatom, hogy ez az ügy jól áll.

– Lát esélyt hasonló beruházásokra Komárom-Esztergom megyében?
– Tegnap járt nálam Mikulas Dzurinda szlovák külügyminiszter, és megállapodtunk arról, hogy Komáromban új hidat kell építeni, mert a régi már nem bírja a modern kor terhelését. Egyszer egy hasonló tervünk már sikerült, amikor annak idején, még miniszterelnökként egyeztünk meg az esztergomi Mária Valéria-híd felépítéséről.

– A győri Audi fejlesztése ebben a régióban jó hír a gazdaságnak és a munkavállalóknak is. Lesznek még további munkahelyteremtő beruházások ezen országrészben?
– Ennek a megyének is hasonlóak a gondjai, mint az ország többi megyéjének általában, azaz kevés a munkahely. Ha nincs munka, akkor nincs biztonság, és nem biztosított a megélhetés. Legfőbb feladatunk tehát az, hogy munkahelyeket hozzunk létre a nagyobb és a kisebb településeken is. Azt gondolom, hogy Komárom-Esztergom megye jó helyen van, földrajzilag szerencsés elhelyezkedésű, mert mind a budapesti, mind a győri beruházások pozitív hatást gyakorolnak az itt élőkre is. Tatabányán Bencsik János polgármester sokat tett azért, hogy ez a város dinamikusan fejlődjön, és a reménybeli utódja, Schmidt Csaba is ezt a politikát kívánja folytatni. Ezért támogatom őt, és a Fidesz helyi jelöltjeit, akiknek sikere Tatabánya sikerét is fogja jelenteni egyben.

  „Az együttműködés az megértés és egyetértés kérdése”

– A fideszes jelöltek az „előttünk a város, mögöttünk a kormány” szlogennel kampányolnak. „Nagyobb eséllyel vesznek részt a nemzeti együttműködés rendszerében azok az önkormányzatok, amelyek egy nyelvet beszélnek a kormánnyal” – mondta nemrég Kövér László. A pártszínek mennyiben befolyásolhatják egy település sikerét?
– Ez pontosan úgy működik a politikában is, mint a mindennapi életben. Ha két ember azonos módon gondolkodik, akkor hamarabb és könnyebben egyetértésre jutnak, mintha különbözőképpen gondolkodnának. Márpedig az együttműködés az megértés és egyetértés kérdése. Akivel egy húron pendülünk, azzal könnyebben jutunk dűlőre egy terv megvalósítását illetően. Én elhibázottnak tartom az MSZP-nek azt a gondolatát, hogy a választási kampány középpontjába az ellensúlyok szükségességét állítja. Magyarországnak nem ellensúlyra van szüksége, hanem változásra. Én minden településen azt mondom, hogy ne maradjanak ki ebből a változásból, mert aki kimarad, az lemarad. Tatabánya például egy jó reményekkel rendelkező város, hát miért kellene kimaradnia a pozitív változásokból. Én együttműködök ellenzékiekkel is természetesen, de a kormánynak nem arra van szüksége, hogy az önkormányzatokban ellensúly jöjjön létre. Így Tatabányának sem ez az érdeke, hanem hogy együttműködést tudjon kialakítani a kormánnyal az itt élő emberek érdekében. Őszintén meg kell mondani, hogy egy fideszes tatabányai városvezetés biztosan könnyebben fog egyetértésre jutni az ország vezetésével.

– Sok megyénkben élő család számára meghatározó a Vértesi Erőmű sorsa. Egyszerre kéne megoldani a gazdaságos működtetést és a munkahelyek megőrzését.
– Ez az egyik olyan ügy, amellyel a legtöbbet foglalkozom miniszterelnökként is. Olyan rendszerben dolgozunk, amelyben a minisztereknek széles és nagy hatáskörük van, mégis vannak olyan ügyek, amelyek kiemelt miniszterelnöki figyelmet érdemelnek, és a Vértesi Erőmű ügye ilyen. Tehát nem múlik el úgy hét, hogy ne foglalkoznék ezzel a kérdéssel. Ebben a témában rengeteg szakemberrel beszéltem, és sok tanulmányt olvastam el. Egy dolgot már világosan látok, mégpedig azt, hogy nagy disznóságok történtek itt az elmúlt időszakban. Olyan szerződéseket kötöttek üzleti csoportok az erőművel, amelyeknek az árát aztán az emberekkel akarják megfizettetni. Ami a jövőt illeti, én mindent el fogok követni, hogy az erőmű tovább működhessen. Dolgozunk azért, hogy létrehozzunk olyan gazdasági konstrukciót, amelyben ez megvalósulhat. Két héten belül az asztalomra kerül egy olyan tanulmány, amelyet a helyiek készítettek. Az ő véleményük meghatározó, hiszen az itt élőkkel együtt lehet csak megtalálni az ideális megoldást. Egyébként ez egy jó példa arra, hogy ebben az országban túl sokat beszélünk szolgáltatásokról, de az iparról méltánytalanul keveset. A Vértesi Erőmű például akár büszkesége is lehetne az országnak, ám ehelyett örök problémák forrása. Én meg azt szeretném, ha ez egy magyar kézben lévő, sok embernek megélhetést nyújtó, jól működő ipari objektum lenne.

– A végére egy eldöntendő, fontos kérdés: januártól lesz egykulcsos adórendszer?
– Lesz új adórendszer. Úgy tűnik, Magyarország az elmúlt hetekben a adószakértők országává vált. Van néhány ügy, amihez mindenki ért: labdarúgás, kormány összeállítása, vagy most az adórendszer. Amúgy én ennek örülök, hiszen az adózás olyan ügy, ami mindenki számára fontos. Én egy világos vállalást tettem a parlamenti választások időszakában, amely szerint Közép-Európa legegyszerűbb és leginkább munka- valamint családbarát adórendszerét fogjuk létrehozni. Azt is mondtam, hogy lesz adócsökkentés. A társasági nyereségadót már 19 százalékról 10-re levittük, ez egy radikális csökkentés. Ezen kívül tíz kisadót már eltöröltünk, egy csomó bürokratikus akadályt kiiktattunk az emberek életéből, és a következő lépés a személyi jövedelemadó jelentős átalakítása lesz. Azt is mondtam, hogy olyan adóbevallást szeretnék látni Magyarországon, amely nem nagyobb, mint egy söralátét. Tehát nem csak kisebb kulcsot szeretnék, hanem egy egyszerű és átlátható adórendszert. Persze vannak olyan szakértői vélemények, hogy ne egy lépésben, hanem kettő vagy három szakaszban vezessük be ezt, de a végső döntést a parlament hozza meg. A kormány csak javasolhat, én pedig azt javaslom, hogy egy lépcsőben, a lehető leghamarabb valósuljon meg az átalakítás.

- Ha már említette a labdarúgást: kijut a magyar labdarúgó válogatott a következő Eb-re vagy a Vb-re?
– Nem tudom a választ, de a sikerek hátterének megteremtésében a kormánynak is van szerepe. Én nem vagyok álláshalmozó, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki székében más ül, akinek a munkáját teljes mellszélességgel segítjük. A trágárságot, a huliganizmust közösen szeretnénk megszüntetni a stadionokban, hogy a mérkőzések újra családi programok lehessenek. A régi hangulatot, és a régi sikereket is szeretnénk visszahozni. Ehhez az kell, hogy a kisebb településeken is gyerekek ezrei kergessék a labdát, hogy jó legyen az utánpótlás. Ez a célunk természetesen a labdarúgás mellett más sportágakban is.