„Ez a kis ékszerdoboz a főművem” - 27 év után vonul vissza a polgármester

– Gyermely, Tarján és Kecskéd. Az első a gyerekkoromhoz köthető, a második a születésem helyszíne, a harmadik pedig az otthonom – kezdi mesélni Grúber Zoltán kecskédi polgármester a fontosabb mérföldköveket az életében.

Szóba kerül szülei ismerkedése, a kapcsolatuk, majd viszonylag hamar elérkezünk ahhoz a ponthoz, ami szívének talán a legkedvesebb.

– Fiatal voltam, tele tervekkel, ötletekkel és ambícióval. Azt hittem, meg tudom váltani a világot. Pályáztam, pályáztam és pályáztam. Aztán bölcsen be kellett látnom, hogy nem elég fejleszteni, fenn is kell tudni tartani azt – mondja, miközben kitér arra is, hogy talán nem véletlenül lett második munkahelye a polgármesteri szék. Korábban Grúber Zoltán állattenyésztési telepvezetőként dolgozott az Oroszlány Vidéke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, 20 éven át. Például volt Bokodon, Dadon, Kömlődön, Oroszlányban és végül Kecskéden. Aztán elérkezett a váltás ideje.

– Hiszek az eleve elrendeltetésben. Minden éppen akkor és úgy történt, hogy mindent magam mögött kellett hagynom. 1990 és 94 között települési képviselőként találtam magam, miközben levelezőn elvégeztem az Államigazgatási Főiskolát – teszi hozzá és azt is, hogy ezért nem állt tőle távol egy sváb település vezetőjének lenni.

A gondolatot pedig tettek követték: 1997-et írunk, kiírják az időközi választásokat, őt pedig első emberének választja Kecskéd. Másfél évre. Aztán ismét és még jó néhány cikluson át. Vezetői mentalitása az évtizedek alatt mit sem változott.

– Világéletemben szociálisan érzékeny voltam. Mindig figyeltem a fiatalokra és az idősekre, valamint szem előtt tartottam az önkormányzati intézmények színvonalas működtetését – teszi hozzá a polgármester, aki jól tudta és tudja, hogy a település hajtómotorjai a civil szervezetek, akikkel évtizedeken keresztül nagyon jó kapcsolatot ápolt és ápol a jövőben is. Legyen az a sportegyesület, a Kecskédi Horgász Egyesület, az önkéntes tűzoltók, a néptáncosok, a nyugdíjasok, a német nemzetiségi Dalárda, vagy bármelyik más szerveződés.

A kecskédi polgármester meghallotta a kritikát is

– Igazán jól irányítani egy települést csak úgy lehet, ha odafigyelünk a kritikákra. Fontos meghallani és amennyiben jogos és segítő szándékú a bírálat, meg is kell fogadni azt. Ebben, a kontrollban vannak nagy segítségre a civilek – teszi hozzá a polgármester, aki csaknem 3 évtized alatt sok hivatalnokkal dolgozott együtt.

Talán szerénysége mondatja vele, hogy egyedül mit sem ért volna a hosszú éveken át kitartó munka. Azt mondja, szükség van egy elkötelezett vezetőre is, de éppoly fontos, hogy mögötte és mellette álljon egy jól működő testület is. Hozzáteszi: amennyiben bármelyik hiányzik, nincsenek eredmények.

– mondja a faluvezető, hiszen megvolt akkoriban már a szennyvízcsatorna és a gáz is. Ezért fókuszálhatott az óvoda- és az általános iskola épületének felújítására, valamint a polgármesteri hivatal épületére, később pedig a belterületi utak cseréjére. Ezt követte a járdaprogram, díszburkolatos közterületek alakultak és a buszmegállók felújítása következett.

– Sikeres projekt volt az orvosi rendelő, a ravatalozó és a minibölcsőde. Ezekre vagyok a legbüszkébb – meséli kronológiai sorrendben a polgármester, aki nem tud máshogy beszélni Kecskédről, csak a legnagyobb szeretettel és tisztelettel 27 év után is.