Filmet forgatnak Görgényi István festészetéről

Görgényi István tatabányai festőművész 1956-os alkotásaiból nyílt kiállítás a Tatai Református Gimnáziumban. Az egynapos tárlat egy filmforgatás miatt állt össze: a „rejtőzködő művész” alkotásaiból a diákok és Márkus Gábor történelemtanár szemszögéből készül egy film Dékány István rendezésében, a művész születésének 100. évfordulóján.

– A film milyen mélységben dolgozza fel Görgényi pályáját?
– A rejtőzködő festőre Sümegi György művészettörténész, a Történelmi Levéltár korábbi osztályvezetője, az 56-os időszak kiváló ismerője hívta fel a figyelmet. Az első elképzelés szerint bemutattuk volna az egykori Rudnay-tanítvány teljes életművét, munkáit, ám a forgatásra kért támogatási kérelmünket a Médiatanács is, az 56-os Emlékbizottság is elutasította. A forrásokat a Dunatáj Alapítványból elcsippentett pénzekből és a helyiek hozzájárulásából teremtettük elő.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Major Milán, az iskola diákja is elmondja véleményét Dékány István (hátul) filmjében Fotó: P. A.
[/caption]

– Ki volt Görgényi István?
– A fiatal festő még a negyvenes évek elején fejezte be a főiskolát, ahová egyházi támogatással került. Alkotói tevékenysége az ötvenes években bontakozott ki Rudnay György hatása alatt. Jobbára portréfestőként ismerték kortársai és tanítványai is, akikkel a Bányász Képzőművész Körben foglalkozott. Görgényi azonban nem akart a szocreál festők sorába állni, inkább visszament a bányába dolgozni. Számos alkotása őrződött meg az 1956-os forradalom és a megtorlások időszakából, amelyet azonban tájképekkel fedett el, mert abban az időben ezekért börtön járt volna és egy pincében rejtegetett.

A Népházban is

Görgényi István alkotásaira az örökösök a lakásuk eladásakor bukkantak: több mint hatszáz festmény, grafika, kisplasztika, saját kézzel írt önéletrajza, amelyet egy tatai vállalkozó, Rigó Erik vásárolt meg. Kerti Károly restaurátor fedezte fel, hogy több mint harminc tájkép csak fedőfesték alatt 56-os tematikájú festmények láthatók. A képekből Rigó Erik szabadtéri kiállítást is szervezett több városban, most a református gimnáziumban, és ezeket a diákoknak is bemutatták Márkus Gábor történelemtanár segítségével. Legközelebb április közepén nyílik kiállítás a József Attila Megyei és Városi Könyvtár Népházbeli fiókkönyvtárában.

– Három tétel szerint forgatta a filmet. Melyek ezek?
– Az első tételben a gyűjtemény tulajdonosa, Rigó Erik mondja el, hogyan került hozzá a gyűjtemény, 2005-ben miként szervezte meg az első kiállítást. Már 2006-ban elkészült az első színes album és tanulmány a festőművészről. A második tétel az Illuminátor alcímet viselhetné, amely a fény segítségével, egyes részek megvilágításával, mások homályban hagyásával segít (újra)értelmezni a komor alkotások drámai üzenetét. A harmadik pedig a korábbi látogatók illetve most a diákok véleményét mutatja be az 56-os képek kapcsán. A film így is sokat megmutat Görgényi személyiségéből, alkotói világából, és abból a tragikus korból. Márkus Gábor történelemtanár szerint a forgatás azért is fontos, mert a diákok megismerkedhetnek a média másfajta lehetőségeivel. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a történelem és az irodalom – például Márai Sándor versei révén – sokat el tud mondani a művészetről.