Presser Gábor: Születnek ma is jó zenészek

– Dalok régről és nemrégről. Mennyi belőle a régi, és a nem régi?
– Ez attól függ, mit számítunk réginek. Egy három éves dal már régi? Számomra nem, mert van harminc éves is. Keveredik, ne kérje, hogy összeszámoljam.

– Egy önnel készített interjúban azt olvastam, hogy úgy véli, a régi dalok elnyomják az újakat?
– Igen, ezt szoktam mondani. A régi dalok fojtogatják az újakat, mert azok már olyannyira a köztudatban élnek, a rajongók zsigereiben vannak, hogy kevés helyet adnak az új szerzeményeknek.

– Mi jelent önnek ma az, hogy a rajongóival még mindig meg tud tölteni egy nagytermet?
– Ez egy nagyon jó érzés. Mondhatnám másképp is, de a legkifejezőbb mégis az, ha azt mondom: megtisztelő, ha kíváncsiak rám. Úgy gondolom, teljesen mindegy, hogy valaki húsz, harminc vagy nyolcvan éves, ha megtelik vele a nézőtér, annak ez jó érzés. Ezt most úgy is értem, hogy ha egy húsz éves zenész tölt meg egy nagytermet, azért neki ugyanúgy küzdenie kell, mint a nagy múlttal rendelkezőnek.



– A tatabányai koncertjére Szabó Tamás szájharmonika művészt hívta vendégül. Mióta ismerik egymást?
– Már nem is emlékszem, nagyon régen, úgy 15-20 éve játszottunk először együtt, Tamást sokszor elhívom a koncertjeimre vendégeskedni. Most Rúzsa Magdival közösen turnézunk, amelybe ez a tatabányai előadás is beékelődött, mivel szeptemberben az ide tervezett saját estet betegség miatt le kellett mondanom. Szóval Tamás a duett turnén is játszik, a műsor egyharmad részében egyébként három muzsikus zenél velünk.

– Most milyen dalon dolgozik?
– Most kezdtem Szász János új filmjének kísérőzenéjét írni, amelynek még Sóhajok hídján a címe, de ez az elkészültéig változhat. Folyamatosan fejlesztjük Rúzsa Magdival a duett turnét, elkezdtünk új dolgokat gyakorolni, tanulni, hogy állandó pezsgésben maradjon a munka. Dolgozom még néhány dalon, amely egy kisebb kamaraszínházi előadás lesz.

– Más filmzenét írni, mint színházi zenét?
– Persze, nagyon is. Az új Szász film már a negyvenötödik, amelynek kísérőzenéjét én írom, ebbe beleértem a magyar és külföldi produkciókat is. Az igazság az, hogy nagyon büszke vagyok, mert a Szerdai gyerek című film, amelynek én szereztem a zenéjét, már három díjat is nyert, pedig csak december 3-án lesz a premiervetítés. Januárban pedig bemutatják Kern András Gondolj rám című moziját, amely az LGT Gondolj rám című daláról kapta a nevét. Ezen kívül is még sok LGT sláger hangzik majd el benne. Visszatérve a kérdésére, technikailag is nagyon más a filmzene. Azt ugyanis ma már az otthoni stúdióban is lehet készíteni. Ezzel szemben a színházi zenén én például folyamatosan dolgozom, beülök a próbákra, és alakítgatom, persze ezzel több munkát is veszek a nyakamba.

– Szintén egy korábbi interjúban mondta, hogy ön addig hallgatja a dalt, amíg az el nem készül, azután már nem. Milyen zenét hallgat a hétköznapokban?
– Nagyon sok mindent és sokfélét. A barátaim mindig mondják, hogy miket hallgatnak, állandóan együtt vagyok muzsikusokkal, mindenki mond valamit, amit hallott, aztán elkezdek keresgélni, és találok is sok jó zenét. Arra ugye ma már nincs lehetőség, hogy hanglemezboltokba járjunk, ezért én is az interneten vadászgatok. Kifejezett kedvenc nincs. Az én generációmból jövő zenekarok – akiket szerettem – már viszonylag kevés újat alkotnak, én meg nem vagyok az a típus, aki a régi zenéket újra és újra hallgatja.

– Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy valakiből olyan legendás zenész váljon, mint például régen az LGT tagjaiból? Vagy most már annyira átalakult a zenei ipar, hogy egy-egy tehetségnek is csak pár jó év jut?
– Nincs erre semmiféle recept, születnek ma is nagyon jó zenészek, az idő generálja őket legendává. Az én korosztályomnak is kellett 30-40 év, hogy ezt mondhassák rólunk.

– Van a mai magyar zenei világban olyan fiatal, akire hasonlóan sokévnyi siker várhat?
– Biztosan van, de hogy kire, azt nem tudnám, de nem is szeretném megjósolni.

– A szerkesztőm a lelkemre kötötte, hogy mindenképpen kérdezzem meg, a közeli vagy távoli jövőben várható LGT koncert?
– Mindenkit értesíteni fogunk időben. Egyelőre nincs felkérésünk és magunk sem tudjuk, mit szeretnénk, de nincs kizárva semmi.

Zs.K. -->