Felépítették a sikert a megye építészei, az Év Háza díjat is hazavihették

A program záróeseményén a tatai zsinagógában adták át Az Év Háza Komárom – Esztergom Megyében díjakat, és megnyitották az ehhez kapcsolódó kiállítást is.

Markos Anikó, a Komárom- Esztergom Megyei Építész Kamara elnöke a helyszínen tájékoztatott arról, hogy a rendezvényt már több mint 10 éve szervezi meg a kamara. Az Év Háza megyei elismerés azért fontos, mert bár számos országos pályázat létezik, ez a díj a helyi építészek megmérettetése és publikációja, helyi tervekkel és épületekkel. A beérkezett pályaművekből szervezett kiállítás jelentősége pedig azért nagy, mert általa nemcsak egymásnak mutatkozhatnak be a szakemberek, hanem a nagyközönségnek, az építtetőknek is, akik ezáltal jó mintákat láthatnak.

Több díjat is kiosztottak

Az Év Háza Komárom – Esztergom Megyében felhívásra idén 14 pályázat érkezett, közülük három kapott díjat, egy különdíjat és négy dicséretet. Bálint Imre DLA, Ybl Díjas építész, a zsűri elnöke az elbírálás szempontjaival kapcsolatban elmondta:

– Nagyon fontos a vizuális kultúra megjelentetése, hogy elindulhasson egy gondolkodásmód a társadalomban a művészetekről, a látványról, és ezek befogadási képességéről, az ezen a versenyen megmutatkozó építészeti alkotások pedig segítik ennek a látásmódnak a fejlődését. A pályázat megmozgatja a fiatalabb és az érettebb helyi építészgenerációkat is, összemérve erejüket a megvalósult épületeken keresztül.

Az Év Háza Díjban részesült idén:

Az Év Háza Komárom-Esztergom Megyében 2018 különdíját Tatáról Schenk Attila műve, a Keresztelőkapu nyerte el.

A díjak mellett dicséretben részesültek még a következő épületek:

A különdíjas építészt a Szentháromság ihlette

Tata és Tóváros egyesítésének 80. évfordulója alkalmából kortárs képzőművészeti alkotásokból álló kiállítást hirdetett meg Tata Város Önkormányzata, a Mecénás Közalapítvány és a Kuny Domokos Múzeum. A tematika a Nagy-Kovács Mária által készített Keresztelő Szent János emblémává nőtt szobra volt, melynek hatására Schenk Attila egy olyan kaput álmodott meg, ami az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevét viselve egyben jelképesen keresztel is: tégla alakzatban kereszt feszül, amely vízpárát lehel az áthaladóra. Aki ezen áthalad, a keresztet, mint kaput választva haladásának irányául, egyben a párafelhőben keresztvizet is kap.

Az alkotó indoklása szerint művének célja az, hogy megmutassa:

„ Mai világunkban igen fontos, hogy az emberekben érzelmek fakadjanak, melyeket nem gép sugall, hanem a történetiség látványa”

- olvasható az indoklásban.

A helyszínen megrendezett kiállítást kiegészítették az eddigi tatai „Év Háza” díjazott épületek tablóival is. A programban a tatai zsidóság és a zsinagóga történetéről Dr. Schmidtmayer Richárd a Kuny Domokos Múzeum igazgatója tartott előadást, majd szakmai műhelybeszélgetéssel zárult az esemény, melyen az építészeket Michl József polgármester köszöntötte.

A kiállítás a zsinagóga épületében október végéig látogatható.