2015.03.27. 14:38
A megyei értéktárba került a Tatai Angolpark
Újabb öt javaslat érkezett a Megyei Értéktár Bizottság asztalára, amelyet a javaslattevők – civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek – ajánlottak az értéktárba történő felvételre. Az ötből azonban csak négyet vettek lajstromba.
Az angolpark 1783-ban létesült, Bőhm Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján. A park kialakításához kiválóak voltak a természeti adottságok. A mélyből feltörő hőforrások, a változatos felszín, majd a Mikoviny Sámuel által létesített Cseke-tó. Az 1960-as években, a források elapadása után itt fedezték fel az Angyal-forrás és a Tükör-forrás barlangjait. A park bejáratához közel műromok állnak, amelyeket Charles Moreau francia építész épített 1803-ban. Az építkezéshez a 12. század elején épült vértesszentkereszti apátság köveit is felhasználták. Itt áll az úgynevezett Kiskastély, amely az Esterházy család nyári lakhelyeként szolgált.
További nevezetessége a parknak, hogy ide ültettek először hazánkban szomorú fűzfákat. Az angolkert mellett épült fel az olimpiai edzőtábor. Az angolpark a Tatára és a környékre látogatók kedvelt kirándulóhelye, amelynek szabadtéri színpadán számos nagysikerű produkciót mutattak már be. Ezáltal nemcsak Tata, hanem a megye jó hírét is öregbíti. A megyei értéktár méltó darabja lehet.
A Víz, Zene, Virág Fesztivál szintén méltónak bizonyult a jelölésre, bár ezt Michl Miklós tanácsnok megkérdőjelezte. Azzal érvelt, hogy ez a rendezvény valóban értékközvetítő, kulturális eseményként indult, azonban „elbúcsúsodott”. A tanácsnok véleményét azonban csak részben osztották a bizottság tagjai, mivel a szakmával senki nem akart szembemenni. A fesztivál a Magyar Turizmus Zrt. szerint ugyanis hazánk tíz legismertebb fesztiválja közé tartozik. Kiváló minősítésű művészeti rendezvény, emellett megyei Príma díjat és a Tata Városáért kitüntetés arany fokozatát is megkapta. Ennek dacára nem a kulturális örökség részeként kezelték a javaslatot, hanem turizmus „kategóriában” vették lajstromba.
A "Fényes-források, Tükör-forrás és az Angyal-forrás mint nemzeti érték" elnevezésű ajánlás is nyitott fülekre talált a bizottságnál. A visszatérő tatai források vizét már a középkorban hasznosították, ezáltal alapvetően meghatározták a város arculatát. A langyos vizű források különleges földtani helyzetben, törésvonalak mentén fakadnak, így fontos földtani, hidrogeológiai értéket képviselnek, miközben egyre látványosabbak is. A Fényes-forrásokból enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tört a felszínre. A források közül háromnak megkülönböztető nevet adtak a tataiak:
A nádpadlóval elkerített felső forrást a grófné használta fürdésre. A következő az úgynevezett „Katona-forrás”, amely nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhettek.
A legalsó a legszebb, hiszen az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomokréteg bugyogott föl, s ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére.
A 20. század elején az Esterházyak pálmaháza és a kis vadászkastély közötti területen az Angol-parkban egy másik kristálytiszta, kék tündérrózsás forrástavacska is vonzotta a látogatókat. Ez volt az Angyal forrás, amelyből több méternyi vízen keresztül is deréknyi vastagságban tört fel a langyos forrásvíz, a tavacskában pedig kis angyal ("najád") szobrocska teljesítette kötelességét: „védte” a forrást és gyönyörködtette a park látogatóit.
Samu, az ősember és élettere – régészeti kiállítóhely Vértesszőlősön
Magyarországon napjainkig az egyetlen korai őskori embermaradvány Vértesszőlősön került el, amely világhírnevet szerzett a településnek. Az 1963 és 1968 között Vértes László által vezetett sikeres feltárási munkálatok során több, egymás feletti kultúrrétegben alsó paleolitikumi (kb. 350.000 éves) előember-telepet tártak fel, ahol egy előember (Homo erectus seu sapiens paleohungaricus: "Sámuel") nyakszirtcsontját, valamint két gyermekfogat, továbbá sok kőeszközt (pattintott kavicsszerszámot: “choppert”), tüzelési helyeket, ősállatcsontokat, iszapban megkövesedett ősállatnyomokat, később az őskori ember egy lábnyomát találták meg. A lelőhely nemcsak a történelemtudomány és régészet, hanem több más tudományág kutatóinak is számos érdekességgel szolgált. A mészkőbánya gazdag fosszilis maradványai az akkor élt állatok és növények feltérképezéséhez nyújtanak segítséget. Ezt elismerve, az egész terület természetvédelmi oltalom alatt áll. Vértes László professzornak, a feltárást végző régészcsoport vezetőjének köszönhetően a leletek széles körben ismertté váltak. A világhírnévre szert tett lelőhely és legértékesebb lelete, Samu, aki egyébként nőnemű volt, jelentősége messze túlmutat Vértesszőlős község határain, az egész megye számára kiemelkedő értéket jelent.A tanácskozáson Popovics György szólt arról is, hogy várhatóan április első felétől már egy lendületes, fiatalos honlapon is bemutathatóak lesznek a megyei értéktár „kincsei”. Emellett vándorkiállítással is – amely szervezés alatt áll – szeretnék népszerűsíteni széles körben a tevékenységüket, illetve bemutatni tényleges értékeinket. Ezen túl, hamarosan elkészül az a „szoba” is, amely úgynevezett Értéktár Pontként funkcionál majd.
Nem került az értéktárba a "megyei" film
Szűkebb hazánkban csaknem 100 éve forgattak először játékfilmet. A kérelmező kutatómunkája alapján készült összeállítás 27 megyei települést tartalmaz, amelyek többek között olyan legendás filmek helyszínéül szolgáltak, mint a Valahol Európában (Várgesztes, Vitányvár), az Asterix (Komárom, Baj), vagy Jókai Mór regényeiből készült filmek (Az aranyember: Komárom, Szegény gazdagok: Naszály). Az összeállításból kiderül, hogy Angelina Jolie Vér és méz földjén című filmjének néhány részletét is Esztergomban forgatták. A válogatásból nem hiányoznak a kimondottan megyei témákkal foglalkozó filmek sem (Varga Ágota szociográfiai munkái). Joggal lehetünk büszkék arra, hogy számos rendező talált méltó helyszínt filmjeinek megyénk településein. A bizottság ugyan értékesnek ítélte azt a gyűjtőmunkát, amely a javaslatot megelőzte, ám egyelőre elhalasztották az ajánlás felvételét.
Nem került az értéktárba a "megyei" film Szűkebb hazánkban csaknem 100 éve forgattak először játékfilmet. A kérelmező kutatómunkája alapján készült összeállítás 27 megyei települést tartalmaz, amelyek többek között olyan legendás filmek helyszínéül szolgáltak, mint a Valahol Európában (Várgesztes, Vitányvár), az Asterix (Komárom, Baj), vagy Jókai Mór regényeiből készült filmek (Az aranyember: Komárom, Szegény gazdagok: Naszály). Az összeállításból kiderül, hogy Angelina Jolie Vér és méz földjén című filmjének néhány részletét is Esztergomban forgatták. A válogatásból nem hiányoznak a kimondottan megyei témákkal foglalkozó filmek sem (Varga Ágota szociográfiai munkái). Joggal lehetünk büszkék arra, hogy számos rendező talált méltó helyszínt filmjeinek megyénk településein. A bizottság ugyan értékesnek ítélte azt a gyűjtőmunkát, amely a javaslatot megelőzte, ám egyelőre elhalasztották az ajánlás felvételét. -->
