Közélet

2011.03.15. 16:01

A jelen politikájáról is szólt az ünnep

Megyeszerte megünnepelték március tizenötödikét. A forradalomra, a sajtószabadság kivívására emlékezve többen párhuzamot vontak a jelennel.

Kemma.hu

Bár megyénk minden településén megemlékeztek az 1848-as polgári forradalom évfordulójáról március 15-én, a hagyományok ápolása jegyében az egyik kiemelkedő jelentőségű ünnepséget Táncsics Mihály szülőfalujában, Ácsteszéren tartották. Az országszerte ismertté vált helybéli vonásait megörökítő szobornál kedden Halász Ramóna köszöntötte a megjelenteket, majd a bakonyszombathelyi Reif Márk szavalta el „A Magyarok Istene” című Petőfi-verset.

Ezt követően a település polgármestere, Lunk György arra is utalt beszédében, hogy 1848 kitörölhetetlen, kiradírozhatatlan a magyarok emlékezetéből, mert történelmet írtak a márciusi ifjak, akiknek emlékét tovább kell adnunk unokáinknak is.

Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, a megyei kormányhivatal vezetője két Ady-versidézet között fejtette ki gondolatatait nemzeti ünnepünkkel kapcsolatban. Egyebek mellett azt is mondta, hogy társadalmi szerkezetváltásra van szükség. Meg kell szabadulni a tabuktól, a rossz beidegződésektől, mert ezt nem tettük meg 1990-ben, s azóta sem. Úgy vélte, ezt most kell pótolnunk, hogy biztosítékot kapjunk a jövőnkhöz. Ennek jegyében ma át kell gondolnunk azt is, hogy miért tört ki 163 évvel ezelőtt a forradalom, s mi lett az eredménye. Beszédében felidézte a tavaly március 15-i időjárását is, amikor borús volt az ég és esett az eső, amivel szerinte Isten a nemtetszését fejezte ki az akkori történések miatt. A mostani napsütés viszont a megbékélés jele, amivel a Mindenható azt is üzeni: „Tetszik neki amit cselekszünk, tetszik neki amerre tartunk.”

A történelmi események rövid felidézése után arról is szólt, hogy ma újabb fordulóponthoz értünk, amikor a civilizálódott világ gondjaitól kell megszabadítani hazánkat is, ami csak összefogással lehetséges, ezért akár megismételhetjük mindazt, amit 1848-ban egyszer már sikerült kivívnunk az áprilisi törvényekben is rögzítve. Hasonlóra – mondta – az új alkotmány hivatott.

Később úgy fogalmazott, hogy a jövőben ne lehessenek olyan generációk, akiket az államadósság béklyóba köt. Úgy vélte, hogy ez közös történelmi felelősségünk, s rá kell világítanunk arra, hogy a történelem minden mának üzen, s utat is mutat.

Nem sikerült a legszentebbnek tartott magyar nemzeti ünnepet sem megosztás nélkül köszönteni a végletekig szétzilált városban, Esztergomban. Előbb a rendkívüli testületi ülésen történt meglepetésről: a fideszes többség díszpolgárt csinált volt képviselőjükből, Kolumbán Györgyből. A testületre erőszakolt döntést rajtuk kívül nem szavazta meg senki. Az oklevelet ők majd testületileg viszik el az érintett betegágyához.


Az 1848/49-es szabadságharc idején a városban hatalmas kórház létesült a csaták sebesültjeienek; sokan itt hunytak el. Rájuk emlékezve, a hatszáznégy honvéd, százhetvenöt osztrák katona és magyar vezérkari tisztek sírját őriző, közös Honvédtemetőben folytatódott a megemlékezés. Ünnepi versen kívül beszédek nem hangzottak el; a tisztelgők java kerítésen belül, több fideszes képviselő azon kívül hallgatta a gyászzene hangjait. Az emlékműveket megkoszorúzta a város polgármestere, Tétényi Éva, Jan Oravec, Párkány első embere alpolgármesterével, Kornelia Slabákovával, dr. Andrea Nasi osztrák követtanácsos, valamint a pártok, szervezetek, iskolák csoportjai. A méltósággal végzett szertartást egy másik, az utóbbi években szokássá vált katolikus tábori mise követte.

Ünnepi műsorral és koszorúzással emlékezett Oroszlány városa az 1848 – 49-es szabadságharcra. Délelőtt 10 órától a Magyarock Dalszínházának előadásában Másik Lehel – Vizeli Csaba rockmusicalje, a Klapka került színre a Művelődési Központban.

Délben a Kossuth-szobornál koszorúzás vette kezdetét. Ünnepi beszédet Takács Károly polgármester mondott. Kiemelte: ma, amikor a gazdasági függetlenség kivívása a tét, akkor lehetünk méltók a szabadságharc hőseinek emlékéhez, ha megteremtjük a gazdasági kilábalás feltételeit. Egy kistérség előrelátó és kitartó munkával nehéz körülmények között is boldogulhat. Oroszlány vezetése mindent meg fog tenni a térség felemelkedéséért.

A Kossuth-szobornál tartott megemlékezés első műsorszámaként Rácz Bálint, a Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola diákja mondta el a Nemzeti dalt, majd a polgármester ünnepi köszöntője hangzott el. A moldvai Pusztináról csángó magyar énekesek érkeztek, Nyisztor Ilona vezetésével. Más népdalok mellett a régi magyar himnusz, a Boldogasszony anyánk című egyházi ének csángó változatát is előadták. Utána Dászkál József szavalta el Petőfi Sándor: A Nemzethez című költeményét. A szobor talapzatára az önkormányzat, a pártok, intézmények, civil szervezetek és tisztelgő magánszemélyek helyezték el koszorúikat, virágaikat.

Az idén a tavaszi időjárás is kedvezett a március 15-ei emléktúra résztvevőinek, ezzel vette ugyanis kezdetét Komáromban a megemlékezések sora. Folytatódott az évtizedes hagyomány: a kirándulók idén is megkoszorúzták az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban érintett környékbeli emlékhelyeket. A szőnyi városrészben 11 órától kezdődött a megemlékezés, amelynek kezdetén a Petőfi Művelődési Házban a Bozsik József Általános iskola diákja adtak színvonalas ünnepi műsort, felelevenítve magyar történelmünk egyik legfontosabb eseményét.

Az ünnepség a Hősök terén folytatódott, Egyed László szavalata után Hornig Rudolfné alpolgármester mondott ünnepi beszédet, majd a megemlékezÕk egy-egy szál virággal a kezükben, csendes fÕhajtással emlékeztek a 163 évvel ezelÕtt történt rebellióra, a Pilvax kávéházból indult márciusi ifjakra, Petőfire, Kossuthra, Klapka Györgyre, a 12 pontra, a világosi fegyverletételre. A Duna Népdalkör katonadalokkal idézte fel az akkori idők szellemiségét, majd koszorúzott a szőnyi közösség.

Kora délután a városi ünnepség alkalmával a Kopjafás emlékparkban népes tömeg gyűlt össze, itt dr. Völner Pál államtitkár mondott ünnepi beszédet, majd a Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Középiskola diákjai, Pikó és bandája és a Garabonciás Néptánc együttes műsora tette a hangulatot még emelkedettebbé. Idén először az izsai huszárok is részt vettek az ünnepségen, a város és az intézmények vezetői mellett ők is tiszteletadással koszorúztak. Ezt követően a megemlékezők átvonultak a Duna túloldalára, a Klapka téren rendezett ünnepségre.

A március 15-ei megemlékezés helyszíne Tatabányán az idén is a bánhidai szoborkert volt. Az ünnepség fél háromkor, a Fesztivál Fúvószenekar műsorával kezdődött. Az időjárás kegyeibe fogadta a mintegy háromszáz fős közönséget, akikhez a Puskin Művelődési Házból felvonulók - élükön a Bányász Táncegyüttessel, mögöttük a Bánhidai Fúvósokkal valamint a városi iskolák diákjaival - is csatlakoztak. A Himnuszt követően felcsendült a Rákóczi induló. A korábban a színpadot elfoglaló, huszár egyenruhát viselő néptáncosok lendületes verbunkossal tették próbára az építmény szilárdságát. A jelenlevők körében sikert arató előadás után Schmidt Csaba polgármester mondott beszédet.

- Ez az ünnep a miénk, nemzedékről nemzedékre sikerült megőríznünk - kezdte a városvezető. - A legnagyobb elnyomás idején is jeleztük, önálló, elszánt, szabadságszerető nép vagyunk. ''48 hősei megálmodták Magyarország függetlenségét - emlékeztetett rá a politikus. Schmidt Csaba további történelmi kitekintések - az 1956-os forradalom és az 1989-es rendszerváltás időszakának felelevenítése - után a jelen Magyarországáról értekezett.

- A szabadság kivívásáért most a minket gúzsba kötő adósságot kell leküzdenünk - hangoztatta a polgármester. A település első embere az alkotmányozással kapcsolatban aktuálpolitikai kérdésekről is véleményt alkotott.

- Hazánk az egyetlen, amelynek 1949-ből származó átmeneti alkotmánya van. Ez nem tudta megvédeni a magyarságot és az országot attól, hogy a nyolcvanas években és a Gyurcsány-érában eladósítsák - vélekedett Schmidt Csaba. A településvezető az új alaptörvényről elmondta, abban "visszaállítják az önrendelkezés szabadságát", zárásként pedig a forradalmárok "Legyen béke, szabadság és egyetértés" jelmondatát idézte. A közönség ezután a Bárdos László Gimnázium irodalmi műsorát - többi között a Nemzeti dal megzenésített változatát - hallgathatta meg, amit koszorúzás követett.

Elsőként Schmidt Csaba polgármester valamint Bereznai Csaba és dr. Kancz Csaba alpolgármesterek tisztelegtek a szabadságharc hősei előtt. Utánuk következtek: Bencsik János államtitkár és dr. Péntek Péter főjegyző. A Bánhida Baráti Kör, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Jókai Mór Általános Iskola nevében koszorúzók után a pártok - sorrendben a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az MDF és a Magyar Kommunista Munkáspárt - képviselői helyezték el az emlékezés virágait. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság és a Tatabányai Rendőrkapitányság tiszteletadóit a kisebbségi önkormányzatok - a német, a lengyel, a cigány valamint a görög - főhajtói "váltották". A város általános- és középiskolái mellett a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és a Magyar Nemzetőrség Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete is képviseltették magukat, csakúgy, mint a Hit Gyülekezete és a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium diákönkormányzata továbbá a Fidelitas helyi szervezete és a Tatabányai Polgári Körök Szövetsége. Az ünnepi eseményt a Szózat zárta.

Bakonyszombathely emlékparkjában a 163 évvel ezelőtti eseményeket kedden Pintér Lajos polgármester idézte fel a kopjafánál, majd elhelyezték a kegyelet virágait. Ezt követően a délutáni órákban sokan megtekintették a Barokk Rock Színpad műsorát az általános iskola gyermekkórusának közreműködésével, de a Fő téren felavatták azt a székely-kaput is, amit a helyben élő és alkotó fafaragó mester, Nyilasi György Zoltán készített. A tavaszi ünnepkör pirosbetűs napján megnyitották a Bakonyi Népművészeti Fesztivált is, melyen a következő napokban csaknem 1500 szereplő lép majd fel.

Ezek is érdekelhetik