A Vezúv krátere

A dél-olaszországi Nápoly városa fölé magasodó Vezúv körülbelül 300 ezer éves történetének első írásos emléke ifjabb Pliniusnak Tacitushoz írott levele, amely a Kr.u.79 augusztusában bekövetkező kataklizma részletes dokumentuma. Talán ennek is köszönhető, hogy ez a jelenség - amely során Pompeji, Herculenum és Stabiae városa tűnt el évszázadokra a föld színéről - lett a világtörténelem legismertebb vulkánkitörése. 79-től napjainkig a vulkánt váltakozó erősségű kitörések és rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi periódusok jellemezték. Az utolsó aktív szakasz 1933 és 1944 között zajlott. Ebben az időszakban épült fel a vulkán legfiatalabb képződménye a Cono Cinere, vagyis a Vezúv mai kúpja, amely végleges formáját az 1944. március 13-ától 29-éig tartó kitörés folyamán vette fel.

szólj hozzá: A Vezúv kráterén

A vulkánra turistaként bárki felkapaszkodhat, gyalogosan száz méteres utat kell megtennie. A kráter pereméről - 1270 méteres magasságból - lenyűgöző látványként tárul szemünk elé a 800 méter átmérőjű, 330 méter mélységű katlan. A legutolsó, 1944-es kitörés energiáját jól szemlélteti a kráterfal felső peremének kirobbanása során keletkező rézsű.

A kép alsó szélén egyúttal szembetűnik a Vezúvra jellemző rétegvulkáni szerkezet - a láva és piroklasztikum váltakozása - is. Maga a kráterfal rendkívül instabil, ahonnan az igen erős aprózódás következtében rendszeres kőpergések zajlanak. A kráter fenekén - ahová 2000-ben társaimmal együtt magam is leereszkedhettem - hatalmas sziklatömbök árulkodnak Földünk belső és külső erőinek állandó harcáról. A Vezúv jelenleg éberen pihen, amiről a kráterfal szolfatára-tevékenysége (kénes gázszivárgások formájában) meggyőzően árulkodik.

Kép és szöveg:
Lieber Tamás
www.bebte.hu