A Gerecse 50 sok változáson ment át az évek során

A Gerecse 50 teljesítménytúra kitalálójával beszélgettünk a túra megalakulásáról, a távokról és a teljesítménytúra jövőjéről. 

– Ön alapította a Gerecse 50 túrát, hogyan jutottunk el odáig, hogy idén már a 42. alkalommal rendezik meg? 

– A müncheni olimpia nagyon fontos volt a Gerecse 50 életében, az atlétikát nagyon szeretem nézni, és akkor is maratonfutást néztünk a televízióban. Valaki azt mondta, hogy ezt a Gerecsében meg lehetne csinálni, de nem is feltétlenül kell futni, gyalogolni is lehetne. Én ezt kapásból visszautasítottam. Nem akartam 42 kilométerre meghívni a gyaloglókat, mert ha egy szervezet meghirdet egy túrát, akkor az a célja, hogy minél többen eljöjjenek. Ekkora távra felkészülni nem egy könnyű feladat, és azt gondoltam, hogy nem fogja érdekelni az embereket. Ezért nem is lett belőle kezdetben semmi.  

Tíz év elteltével viszont Budapesten kitalálták a Kinizsi100-at. Mivel akkor én voltam a Komárom-Esztergom Megyei Túraszövetség elnöke, ezért engem is elhívtak, hogy a célban köszöntsem a beérkező versenyzőket. Itt tanúja voltam, hogy a 104-ből 40-en érkeztek be a célba, de nem eltévedtek, hanem a többiek mind feladták. Nem készültek fel rá. Akkor gondoltam úgy, hogy az itt indulóknak csak a fele is elég lenne a Gerecsébe. Azt rögtön kitaláltuk, hogy kellenek rövidebb távok is, hogy ezzel ösztönözzük a versenyzőket. 

– Ötven kilométer nem rövid táv, sok tervezéssel és előkészüléssel jár egy ilyen túra kitalálása. Voltak olyanok, akik segítették a Gerecse 50 túra tervezését?  

– Garán László túrázóval és Cseh Károly remek térképész barátommal kezdtük a Gerecse 50-et. Először próbaként csak hárman teszteltük, majd elindítottuk a publikumnak is. Ekkor a 10 és 20 kilométeres távok felajánlásában is gondolkodtunk. Amikor mi 40 évesek voltunk, akkor csináltunk egy 40 kilométereset. Most 10, 20, 30 és 50 kilométeres távokon is indulhatnak a természetjárók. 

– Fiatalok is érdekeltek a teljesítménytúrán, nekik még az 50 sok lehet. Hogy készülhetnek egy ilyen hosszabb túrára? 

– A rövidebb távokkal rá tudtuk nevelni az iskolásokat és a fiatalabb gyerekeket a túrázásra, így nem ugrottak neki az 50 kilométernek készületlenül. Szerintem sok 10 kilométeres túrával fel lehet készülni az 50-re is. Ezt az is igazolja, hogy minimális a feladások száma, persze sérülések mindig vannak. Például húzódások, gödörbe lépések, de ezek annyira minimálisak, hogy nem is igen tudjuk nyilvántartani.  

– A teljesítménytúrán indulók most már online regisztrálhatnak, amire korábban nem lehetett lehetőség. Hogy kezdődött meg annak idején az indulók számontartása? 

–Nagy örömünkre 1982-ben, akármennyire is nem voltunk létszámhajhászok, 405-en eljöttek. Érdekes módon mindenki teljesítette az 50 kilométeres túrát, ekkor el is kezdtük írni a statisztikát. Ezek után évről évre a technika hozta a fejlődést. Én időközben a Magyar Természetjáró Szövetség megyei elnöki tagja lettem, be is hívtak az elnökségbe a Gerecse 50 sikere miatt is. Azt tudtuk jól, hogy a MTSZ-ben már online rendszer van a nevezésekre, és ezt igyekeztünk mi is alkalmazni. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a KEMTJSZ és az MTSZ együttműködéséből jön létre a Gerecse 50 minden évben.

– Ön hogy került a természetjárás közelébe, hogy került ennyire a szívügyébe a természet? 

– Szerencsém volt, mert édesapám a Vasúti Minisztériumban dolgozott, Budapesten a Nyugati pályaudvarnál. Ott ők létrehozták a Lokomotív sportegyesületet, ők voltak azok, akik megalapították az Országos Kék Túrát. Azzal együtt, hogy kitalálták, be is kellett járni az egészet. Volt 8 jelentkező erre, ebből 3-4 hónap alatt 7-en lemondták, viszont édesapám nem. Az egyik este odaállt édesanyám elé és azt mondta, hogy szeretne kivenni 3 hónap fizetetlen szabadságot és megcsinálja a túrát. Sosem fogom megtudni, hogy édesanyám mit mondott erre, de azt tudom, hogy nem mondott nemet. Édesapám elindult és egyedül végigjárta az Országos Kék Túrát. Akkor még 800 kilométer körül volt, mostanra 1000 körülire bővült. A lényeg, hogy az édesapám, Horváth József a Kék Túra egyes számú teljesítője. Ebből következik, hogy mindig mindenhová elvitte a családot és a négy testvérünkkel imádtunk is túrázni járni. 

–A Gerecse 50 egy teljesítmény túra, ez mit is jelent pontosan? Mitől teljesítmény alapú? 

– Az a lényeg, hogy az általuk nevezett távot teljesítsék, ez van, akinek az önigazolása. Én azt tisztelem, aki rendesen felkészül a Gerecse 50-re. Rengeteg dolog van, ami közbejöhet, de ha az ember felkészül, és ha tényleg nagy a baj, tud nemet mondani, akkor nem lesz semmi gond a túrán. 

–Hogy zajlik most a nevezés a teljesítmény túrára? 

– A KEMTJSZ-nek köszönhetően a nevezés online megy. A tapasztalat az, hogy a túrára a február elsejei nevezési rajton a helyek 30-40 százaléka be is telik. Érdekes, hogy főleg az 50-es túrára jelentkeznek, de arról is sokat hallok, hogy valamiért megsérülnek és inkább csak a rövidebb távot teljesítik. Ilyenkor mindig nagyon örülök, ugyanis ez azt jelenti, hogy az emberek figyelnek magukra. Úgy gondolom, hogy tudni kell lemondani és nagyon megnyugtató ez a nekem. Azt ajánlom mindenkinek, hogy ne sajnálják az időt a felkészülésre!