2020.06.20. 15:43
Emlékszem, amikor már csak a szeme csillogott úgy, mint Benedek Tibinek szokott
Elhunyt Benedek Tibor. Így vele gyors egymásutánban két háromszoros olimpiai bajnoktól búcsúzott a pólós világ. Ám mégis micsoda különbség... Amíg Kárpáti György, mindenki Gyurikája 85 évesen távozott közülünk, addig Benedek Tibinek mindössze 48 esztendő adatott meg
Budapest, 2015. február 13. Benedek Tibor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a Magyarország – Egyesült Államok mérkőzésen a IX. Volvo Kupa nemzetközi férfi vízilabdatornán Budapesten, a XIV. kerületi Laky Károly Sportuszodában 2015. február 13-án. MTI Fotó: Kovács Anikó
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Anikó
Amíg Kárpátit csak megfakult kópiákon láthattam, addig Tibornak élőben és a televízió előtt is szoríthattam. Fantasztikus vízipólós volt, és ebből a pólóson van a hangsúly. Faragó Tamás, a közelmúltban az évszázad vízilabdázójának megválasztott zseni mondta volt ugyanis, hogy kis hazánkban nagyon sok jó játékos van, de kevés jó vízilabdás… Szinte biztos, hogy Benedek Tibi, a „faragói nomenklatúra” szerint is a legjobbak közé tartozott.
Emlékszem, amikor a játékát néztem, a leginkább az foglalkozatott, miként lehet ezer fokon izzva „labdázni” és közben szinte jéghideg fejjel gondolkodva, a legjobb megoldást választani, a lehető legjobb helyre a lehető legjobb passzt adni…
Emlékszem arra a duzzadó erőre, arra a kicsattanó egészségre, ami szintén őt jellemezte. És sajnos arra is emlékszem, amikor néhány hónappal ezelőtt edzőként nyilatkozott nekem. Lefogyva, megtörten. Akkor már csak a szeme csillogott úgy, ahogy Benedek Tibinek szokott…
